Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Papp Gábor: Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával)

Székely L: Born Ignác, a XVIII. század egyik világhírű bányásza. Bányászati és Kohászati Lapok (Bányászat), 103 (1970), 483-488. Molnár L.: Born Ignác életútja. Bányászati és Kohászati Lapok (Kohászat), 120 (1987), 264-270. Csíky G.: Born Ignác. Évfordulóink a műszaki és természettudományokban (1992), 87-89. Richter, J.: Lebensbeschreibung des Fürsten Raimund Montekukull, des Fürsten Wenzel Lichtenstein u. des Hofraths Ignatz von Born. Wien, 1792. Schlichtegroll, F.: Nekrolog auf das Jahr 1791. II. Bd. Gotha, 1793. Huber, S. — Huber, P.: Ignaz von Born. Die Eisenblüte, 7 (1986), Nr. 17. 9 p. Redl-Dorn, Chr. (szerk.): Ignaz von Born, der forschender Sarastro. Wien, 1991. Dolf Lindner (1986): Ignaz von Born Meister der Wahren Eintracht. Wien, 1986. Georg Forsters Werke. Tagebücher. Szerk.: B. Leuschner, Berlin, 1973. Georg Forsters Werke. Briefe 1784 — Juni 1787. Szerk.: B. Leuschner, Berlin, 1978. Dopisy Ignácé Borna D.G. a J.Ch.D. Schreberum. Szerk.: Jiri Beran. Praha, 1971. Born maga írja: „Dieser ort [Gyulafehérvár] ist meine Vaterstadt, wo ich zur Welt kam und bis in mein achtes Jahr erzogen wurde" |B5:134]; Kazinczy pedig a következőképp ír a városról: „Born Ignácnak is hazájal magától tudom, hogy ő itt leve." Kazinczy F.: Erdélyi levelek. Nemzeti Könyvtár XII. (268. oldal). Ennek ellenére egyes szerzők szerint [pl. Szlnnyei J.: Magyar írók, Budapest, 1891, I. kötet 1226. hasáb 5:151], Born Kapnikbányán született, ahol Born szülei üzleti úton tartózkodtak volna [9:5]. E tévedés ősforrása alighanem Trausch [2], aki — az általa megadott hivatkozás alapján — nyilván Born egyik levelének alábbi szövegrészét értette félre: „Bey der Wahl, die ich hatte, einen oder den andern unter das Nagy-Bányaer Inspectorat gehörigen Bergort, am ersten zu besuchen, gewann gar bald der in jedem Menschen verborgene Hang, sein natale Solum allen andern vorzuziehen, die Oberhand. Ich gieng daher am ersten nach Kapnik..." |B5:150|. A „natale Solum" kifejezés szülőföldet és nem szülővárost jelent (vö. a Gyulafehérvárra vonatkozó „meine Vaterstadt" kifejezéssel!), és arra utal, hogy a nagybányai bányahivatalhoz tartozó bányavárosok közül egyedül Kapnik esett Erdély (vagyis Born szülőföldje) területére, míg a többi Magyarországhoz tartozott. (Ugyanígy értelmezi e szövegrészt P. Huber is [19:13].) De Luca, I.: Das gelehrte Oesterreich. Ein Versuch. I. kötet, Wien, 1776 (40. old.) Hofer szerint a Born család az atya halála után költözött Nagyszebenbe [9:6]. Ennek ellentmond, hogy Born Ignác a saját visszaemlékezése szerint nyolc éves koráig élt Gyulafehérváron [23], de Luca említett biográfiája szerint pedig két évet töltött Nagyszebenben, és 11 éves korában vitték Bécsbe. Mindebből arra