Technikatörténeti szemle 20. (1993)

TANULMÁNYOK - Papp Gábor: Born Ignác könyvtárának hungaricumai (Életrajzi háttérrel és Born kritikai bibliográfiájával)

illetve segítségére volt a főhercegnőnek természettudományos műveltsége elmélyítésében [36]. Mindeme elfoglaltsága mellett 1778-tól 1784-ig a Theresianum aligazgatói, és az ottani filozófiai stúdiumok igazgatói tisztjét is viselte [37]. Born irodalmi munkásságának következő szakasza, az 1780-as évek első fele, csaknem kizárólag a valláskritika (elsősorban a szerzetesrendek kritikája) és a szabadkőműves tanok területére szorítkozik. Ebben a fordulatban nyilvánvalóan komoly szerepe volt a jozefinista „Aufklárizmusnak". Born már 1770-ben [38:2/124] a prágai „Zu den drei gekrönten Saulén" (a Három koronás oszlophoz címzett) szabadkőműves páholy tagja volt. 1781. november 14-én [19:98] lépett be a bécsi „Zur wahren Eintracht" (az Igaz egyetértéshez címzett) páholyba, melynek 1782. március 9-ón mestere lett [19:100]. Amint Kazinczy is megállapította egy levelében: „Bécsben a Born páholya a tudományok előbbrevitelót vette célul" [39]. Born javaslatára 1782-ben havonta ülésező kisebb, ún. gyakorló páholyokat hoztak létre (Übungslogen), amelyekben erkölcsi és tudományos témákat vitattak meg [40]. A páholy helyiségeiben természetrajzi gyűjtemény ós könyvtár is volt [41], és a páholy — voltaképpen Born — saját tudományos folyóiratot Is kiadott [K6]. Ennek érdekes magyar vonatkozása, hogy 1783-85-ben lapjain zajlott le a tellúr (első) fölfedezéséhez vezető vita a selmeci Ruprecht professzor ós a nagyszebeni Müller von Reichenstein kincstári tanácsos között [42:155-162]. Maga Born e szaklapban nem publikált, szabadkőműves tárgyú írásait pedig az általa 1784-86-ban kiadott „Journal für Freymaurer" szabadkőműves orgánumban [K7] jelentette meg. Jóval nagyobb visszhangot váltottak ki azonban önálló kiadványként közreadott valláskritikai írásai [B16, B18], különösen az utóbbi, a „Monachologia". E vitriolos gúnnyal megírt mű a szerzetesrendek „rendszertana" volt a linnéi (külső ismertetőjegyeken alapuló) rendszerezési elvek alapján. Bornnak a szatirikus pamflet műfaja iránti tehetsége, amely már a barátai számára írt — és 1772-ben állítólag Born tudta nélkül megjelentetett — „Staatsperücké"-ben [B2] megcsillant, elementáris erővel nyilvánult meg e műben. A könyv kirobbanó sikeréhez (további latin nyelvű kiadások, majd számtalan német, angol, francia, olasz fordítás, melyeket még a múlt század második felében is újra ki-kiadtak) nyilván hozzájárult a szatirikus tartalom ós a komolykodó természettudományos forma ellentéte, bár egy mai értékelés szerint az írás jócskán túllépi a jóízlés határait [43]. A szerzeteseket a majom és az ember közötti átmenetet képező állatokként aposztrofáló pamflet az egyház érthető felháborodását váltotta ki. Born aktív szabadkőművesi tevékenysége egy ideig a II. József-féle