Technikatörténeti szemle 19. (1992)

KRÓNIKA - „Magyar műszaki értékek 150 év ipar- és világkiállításain”

már 188 volt a magyar kiállítók száma, akik 87 díjérmet szereztek. Az 1873-as bécsi világkiállítástól számítva pedig Magyarország már hivatalosan, mint állam volt jelen mindig a kiállítók sorában. Országunk is technikai csúcsteljesítményeivel jelentkezett mind a hazai, mind a világkiállításokon. Az egyes kiállításokon bemutatott magyar műszaki tárgyak sorozata tehát hű képet ad a magyarországi ipar 150 éves fejlődéséről, a magyar tudósok és feltalálók jelentős alkotásairól. Annál is indokoltabb e kimagasló jelentőségű egykor világkiállításokon bemutatott műszaki tárgyak mostani bemutatása a magyar közönségnek, mert ezek a tárgyak, melyekre olyan gyakran történik hivatkozás a publicisztikában és médiákban, általában nem láthatók. Az Országos Műszaki Múzeum raktáraiban azokat elzárva őrzik gondosan, ám láthatatlanul, mivel a múzeumnak nincs állandó kiállítása, nem lévén kiállítási helyisége. E helyzetre Magyarország igazán nem lehet büszke, lassan egyedül is lesz vele a vüágon. Más országok, a harmadik világbéliek is már régen felismerték a műszaki múzeumi állandó kiállítások fontosságát a műszaki kultúra, a műszaki oktatás fejlesztésében. Minden iránybéli szomszédunk rendelkezik ilyennel. A kiállításnak egy további indoka annak tudatosítása, hogy a nagyvüág számos műszaki múzeuma, mintegy egyharmaduk világkiállítás vagy nemzeti iparkiállítás „utóhasznosítása"-képpen jött létre, a csarnokok, épületek, a kiállított anyag felhasználásával. Szeretné e kiállítás ráirányítani a figyelmet arra, hogy az 1996-os világkiállítás vagy annak utóélete komoly lehetőség lenne arra, hogy Budapesten is megnyíljon az Országos Műszaki Múzeum most már egy állandó kiállítással. Régóta vár megoldásra e kérdés. Az emlékkiállításon ezért mutatják be már az előtérben a 180 évre visszamenő sikertelen szándékokat és kísérleteket országos technikai gyűjtemény létrehozására. Már 1808-ban keüett volna az alapítótörvény értelmében a Magyar Nemzeti Múzeumban technikai osztályt is létrehozni, ami nem valósult meg. 1882-ben Technológiai Iparmúzeum létesült Budapesten, mely 1922-ben megszűnt, 1936-ban megint nyitottak a fővárosban ideiglenes helyiségben egy Magyar Műszaki Múzeumot, melyet 1941-ben Kassára telepítettek át. A mostani Országos Műszaki Múzeum immár a negyedik nekifutás, 1973-ban alakult, gyűjt, megment műszaki műtárgyakat, ám kiállítási csarnokára még mindig csak vár. Az ízléses és aránylag kis területen rendkívül gazdag anyagot szemléletesen bemutató emlékkiállítás a figyelmes látogatónak sok hasznos ismeretet és látnivalót nyújt. Láthatjuk, hogy 1851-ben Londonban a magyar termékek sorából a herendi porcelángyár termékei aratták a legnagyobb sikert és keltették fel még Viktória királynő csodálatát is. Ennek hatására rendelte meg a gyártól a máig is „Viktória" néven emlegetett és gyártott lepkés-virágos herendi étkészletet. Párizsban 1855-ben Kirner György puskaműves pisztolyai, 1862-ben megint Londonban Králik Sámuel pesti órás útiórája volt a legsikeresebb magyar termék. 1867-ben mutatta be Ganz Ábrahám kéregöntésű vasúti kerekét, melynek révén lett a kis öntödéből nagy gyár. Megcsodálhatjuk Zarzetzky pesti gyufagyárosnak saját gyárát ábrázoló, gyufafejekből összeállított „gobelinjét". Az 1873-as bécsi kiállításon jelent meg először magyar gyártmányú gőzgép, Láng László üzemének gyártmánya. Ennek persze csak díjnyertes oklevele fért a vitrinbe, akárcsak Jed<