Technikatörténeti szemle 19. (1992)
KRÓNIKA - „Magyar műszaki értékek 150 év ipar- és világkiállításain”
lik Ányos 1000 voltos „villámfeszítő telepeinek" fényképe. (A telep is megvan a múzeum raktárában.) Kruspér István 1878-ban Párizsban díjnyertes szintezőműszere viszont eredetiben látható e kiállítás vitrinjében. A múlt század utolsó két kiállításán a GanzMechwart-féle világkarriert befutott gabonaőrlő hengerszék, a Haggenmacher-féle síkszita és a Pekár-féle „lisztpróba" voltak a magyar részvétel kiemelkedő darabjai. Korabeli az 1900-as párizsi világkiállításról beszámoló sajtóidézet szerint „az új század küszöbét az elismerések özönében lépte át" hazánk. Valóban fontos találmányokkal, gyártmányokkal mutatkoztunk itt be, mint az 1893-ban szabadalmaztatott Bánki—Csonka-féle porlasztóval, a Bláthy—Déri—Zipernowsky által feltalált köpenytranszformátorral, a Ganz gyár villanymotorjával, Eötvös Loránd torziós ingájával, továbbá a Zsolnay gyár annyira híressé vált egyedülálló eozinmázas kerámiáival. Mindezt láthatjuk a várbeli emlékkiállításon, s még Jedlik Ányos 1861-ben konstruált dinamóját is, melyet Párizsban is bemutattunk 1900ban, nyilván ki nem használt prioritásunk utólagos igazolására. Az 191 l-es torinói világkiállításról megcsodálhatjuk Mayr Gyula győri órásmester gyönyörű szép mechanikus remekművét, amely 5 vüágrész 64 városának mutatja egyidejűleg csülagászati idejét. A Ganz gyár akkor volt erősáramú gyártmányainak fénykorában, méltán keltett velük elismerést. Az 1939-es New York-i világkiállításról adtak először televíziós közvetítést, az ott alkalmazott rendszer Tihanyi Kálmán magyarországi kutatásainak eredményeit is hasznosította. A HeUer—Forgó-féle hűtőrendszert, amely az 1958-as brüsszeli kiállítás nagydíját nyerte, azt makettje szemlélteti. Az 197l-es budapesti vadászati szakvilágkiállításon ugyan a technika nem játszott szerepet, de a kiállítás sikeres rendezése ígéretes a '96-os feladatot ületően. Az 1842-es Első Magyar Iparkiállításról kevés tárgyi emlék maradt meg. A herendi porcelángyár 3 domborműves arcképe látható itt, egyikük Széchenyi István feleségét, Seiiern Crescentiát ábrázolja. Ezen első kiállítást sűrűbben követték Budapesten és vidéken más kiállítások, főként mezőgazdasági indíttatásúak. Az 1876-os szegedi kiállításról pl. a Pick szalámigyár doboza és érmei keltették fel érdeklődésünket. Kiemelkedő jelentősége volt az 1885-ös budapesti Országos Általános Kiállításnak a Városligetben. Sok technikai termék mutatkozott ezen be, a legfontosabb az volt, hogy a kiállítást a Ganz cég váltóáramú világítási rendszerével világították meg. Itt mutatkozott be ez a rendszer, amelyik a következő évtizedekben Dél-Amerikától Ausztráliáig elterjedt. Jungfer Gyula életnagyságú kovácsot ábrázoló műkovácsolt szobra nemcsak művészetileg, hanem technikailag is kiváló alkotás volt. Ferenc József nyitotta meg az 1896. évi grandiózis ezredéves kiállítást, mely bármelyik addigi vüágkiállítással vetekedhetett. Ebből maradt meg a Közlekedési Múzeum és a Mezőgazdasági Múzeum a Városligetben. Számos kiállított technikai emléke közül az első kontinentális földalatti vülamosvasút egy kocsijának korabeli modellje, továbbá egy Bánki—Csonka-féle motor figyelemreméltó. Zipernowsky egysínű vasútjának modellje tanulságul szolgál, hogy akkor is voltak jeles, nagyjövőjű magyar találmányok, amelyek nem realizálódtak. Itt ugyan a modellnél maradt a dolog, de napjainkban másutt futnak más rendszerű egysínű vasutak.
