Technikatörténeti szemle 19. (1992)

KÖNYVISMERTETÉS - Bartha Lajos: L. Zögner (red.): Die Welt in Händen – Globus und Karte als Modell von Erde und Raum

A magyar látogató, illetve a kötet olvasója érdeklődve és bizonyára örömmel veheti észre, hogy az összeállítás gerincét azok a glóbuszok, térkérjek és ábrák, könyvek alkotják, amelyeket 1989. nyarán a Nezetközi Coronelli Glóbusz Társaság elnöke, Rudolf Schmidt úr mutatott be az Iparművészeti Múzeum és az ELTE Térképtudományi Tanszékének közreműködésével, Budapesten. A németországi kiállításnak — amelyet Berlin után Bonnban és Bremenhavenben is bemutattak — egyik legfőbb szervezője ugyancsak Schmidt úr, és munkatársa, Heide Wohlschlager asszony volt. Az ő tulajdonuk a bemutatott tárgyak egy része is, de nagy mértékben gazdagította a látnivalók csoportjait a bécsi Nemzeti Könyvtár és a Szövetségi Földtani Intézet, továbbá a berlini Szabadegyetem Térképészeti Intézete, a Porosz Kultúrjavak Állami Múzeuma és Könyvtára, illetve Kézirattára és Kelet-kutató részlege. A kiállításon tizenegy tematikus csoportba osztva 160 ég- és földgömb, bolygórendszer-modell, földrajzi-csillagászati szemléltető tárgy, térkép, glóbusz-szelvény, könyv, falitábla és a témába vágó festmény, grafika kapott helyet. A kiállított tárgyak nagyjából a XV. század végétől a XIX. század végéig mutatják be a „kézbe vehető világ" szemléltetésének és szemléletének fejlődését, változását. Ennek megfelelően az album is tizenegy fejezetre oszlik, de az értékes tanulmányokhoz sorolhatjuk az Előszót, és a Bevezetést is. Az előszóban a kiállítás szervezője, dr. Lothar Zögner (Staatsbibliothek, Preussischer Kulturbesitz, Berlin) megindokolja, hogy miért Berlinben rendezték a glóbusz-bemutatót. Ez a város a XLX. század során a közép-európai glóbuszgyártás központjává vált, de már a korábbi évszázadokon is szép föld- és éggömb gyűjteményeknek adott otthont. Rudolf Schmidt (Bécs), a Nemzetközi Coronelli Glóbusz- és Műszertörténeti Társaság elnöke a „Föld és a világtér" szemléletének és modelljeink évezredes fejlődését vázolja fel. (Érdemes felhívnunk a figyelmet, hogy ennek a nagyon érdekes tanulmánynak gondolatmenete magyar nyelven is olvasható a budapesti kiállítás katalógusában!) Az I. tárgycsoport ,A Föld a világrendszerben" címmel a Föld- és a napközpontú rendszerek ábrázolásmódjának, szemléltetésének, modellezésének módjairól és eszközeiről ugyancsak R. Schmidt írt tanulmányt. Itt látjuk a mozgó tárcsás bemutató és számoló eszközöket, a gyűrűstekéket (armilláris szférákat) és az iskolai bemutatásra szolgáló mechanikus naprendszer modelleket is. Érdekes, részben a művészettörténet tárgykörébe vágó témával foglalkozik a n. csoport, amelynek címe „Éggömbök — látvány és megfigyelés". R. Schmidt itt röviden felvázolja az égitestek pozíciómérésének fejlődését, és a mérési eredmények képi megjelenésének állomásait, a Farnese Atlasz-tól a Tobias Mayer által szerkesztett csillagtérképig (1745). Külön kis csoportot alkotnak a holdtérképek és -glóbuszok, itt láthatjuk például G. Montanari korai (1662-ben megjelent), igen ritka holdtérképét. Lothar Zögner írta meg a híres Behaim-féle földgömb (1492), és a Kolumbusz előtti glóbuszok rövid, de érdekes történetét. Itt látjuk többek közt Causanus 1439 tájt készített, és először 1491-ben kinyomtatott híres „Germaniá"-ját (Közép-Európa térképét), valamint Stabius és Dürer 1515-ben készített planiszféráját. Tárgyában és látványában egyaránt gazdag a IV. csoport, „Glóbuszok Hollandia aranykorában" címmel. Itt R. Schmidt felsorakoztatja és részletesen ismerteti Mercator, Hondius, Janssonius, W. J. Blaeu, Plancius és Walk XVII. századi glóbuszait, glóbuszszelvényeit és atlaszait.