Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Tringli István: Állami tudománytámogatás a két világháború közti Magyarországon

bár tett rá sikertelen kísérletet — nem tudott kitörni addigi intézményeiből, ez azt jelentette, hogy egy újabb tudós-kutatógeneráció dolgozott ebben a rendszerben, amely nehézkessége meüett lehetőséget biztosított arra, hogy — amennyiben a kincstár megengedhette magának — jelentős összegeket nyújtson nekik. Azonban ebben a korszakban nőtt igazán naggyá és mozgékonysága révén hatékonnyá a vállalkozások finanszírozó tevékenysége is. A vizsgált periódus igazi jehegzetessége ez lett, és ez fejezte be a természettudományos és műszaki kutatások „szekularizációját", másrészt új kötődéseket alakított ki. *** E tanulmány kéziratának leadásával egy időben jelent meg Móra László cikke A természettudományi kutatások állami támogatása a két világháború között (Magyar Tudomány 1989. 9.) címmel, amelyben hivatkozik kéziratos tanulmányára, mely időközben megjelent a Technikatörténeti Szemle 17. számában: Az Országos Természettudományi Tanács és Alap működése (1926—1944). Jelen tanulmány szerzője ezektől függetlenül — bár csaknem azonos források alapján — dolgozott, végkövetkeztetéseit — melyek Móra megállapításaitól több helyen eltérnek — mindenben fenntartja, annak, ha úgy tetszik, minden pragmatikus, ma is kamatoztatható konzekvenciájával együtt. Jegyzetek 1. Klebelsberg Kúnó: Elnöki beszéd a Magyar Természet- Orvos- Műszaki- és Mezőgazdaságtudományi országos kongresszus 1926. január 3-án tartott ünnepi megnyitó ülésén in: Klebelsberg Kúnó beszédei, cikkei és törvényjavaslatai 1916—1926. Budapest, 1927. 2. Magyar Nemzetgyűlés naplója 1921. június 21. 212. ülés 3. A tudománypolitika születő magyar szakirodalmából csak néhány példát ragadok ki: Magyary Z.: A magyar tudományos nagyüzem megszervezése. Nyolc év a magyar tudományos élet kormányzatában Pécs, 1931., u. ó.: (szerk.) A tudománypolitika alapvetése Bp. 1927., Ilosvay Lajos: Néhány szó a természettudományos kutatásról hazánkban és külföldön. Elnöki megnyitó beszéd a kir. Magyar Természettudományos Társulat XCIV. közgyűlésén 1931. március 21-én, in: Természettudományi Közlöny 1934. 193. o. skk. 4. Klebelsberg: i. m. 5. u. o. 6. 1930. évi VI. te: A természettudományok érdekében teendó intézkedésekről 7. Az OTT felterjesztése a VKM-hez, 1933. április 5, OTT iratai ELTE Levéltár 30. fond 1933/4. sz., Magyar törvénytár 1932. évi XTV. tc. Az 1932/33. évi költségvetésről. A XDX 9. és A.XJV. 10 tétel. 8. Lackó Miklós így ítélte meg az új kultúrpolitikát: „Hóman művelődéspolitikai programja a művelődést intézmények, nevezetesen az oktató intézmények korszerűsítését és szervezeti érdekű megreformálását nem radikális újításokkal, hanem a fejlődésből következő és a szükségletekhez igazodó újjászervezéssel kívánta megvalósítani. E célnak megfelelően csak kisebb változtatásokat eszközölt, ezek egy része is Klebelsberg elképzeléseiből eredt." in: Magyarország története 8. k. Bp. 1976. 869. o. 9. Hóman B.: Beszéd a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsának 1937. december 21-én tartott teljes ülésén in: Hóman: Művelődéspolitika Bp. 1938. ISTVÁN TRINGLI: STATE SUPPORT OF SCIENCE IN HUNGARY BETWEEN THE TWO WORLD WARS After the first World War, in the twenties, the state practically did not subsidize technological research, it was considered to be the duty of the enterpreneurs. To science, state support arrived through existing institutions within the frame -of the normal yearly budget. After having obtained the loan from the League of Nations, it was intended to create a fund for financing science. To assess the preliminary demands a congress was organized in 1926.