Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Endrei Walter: Patyolat és posztó

nek ajánlhatjuk, aki műszaki tudományokkal foglalkozik, azt tanítja, tanulja, vagy csupán kedveli. Horváth Árpád Endrei Walter: Patyolat és posztó. Magvető Kvk, Bp., 1988. 245 o. Ára 45 Ft. Az ismert textiltörténész könyve egészen meglepő összefüggéseket, technológiákat mutat be, magyaráz meg a mai olvasónak. Meglepően érdekes az egyes textüiák elnevezésének eredete, ahogyan azt az előszóból megtudjuk Például a szatén nem francia, hanem kínai eredetű, a karton arab származású. 1602-ben „muhart" vásároltak Bécsben, amit a nemesek „grófgrünnek" mondtak a francia „gros graint"-ból torzítva, ami szemcséset jelent s mi ripszként ismerjük A barhend az olaszoknál fustagne, franciáknál futain, angoloknál fustian, nálunk sokáig „futó" volt s minthogy Velencéből hozták be „velez" lett belőle. A szűr jól ismert felső ruhadarab, eredetüeg erősen kallózott, bolyhozott vastag gyapjúszövet volt. Ki gondolná, hogy egykori mesterségre utaló Szabó névből jóval több van, mint Takácsból, amit a tudós szerző azzal magyaráz, hogy a szabómesterek jóval több öltönyt tudtak összeállítani, mint amennyihez a takácsok szövetet szőni tudtak, de külföldről behozott szövettel is dolgoztak a szabók Érdekességként említi meg, hogy a telefonkönyvben húsz és fél oldal Szabó és 6 oldalnyi Takács van, ami a régi vüág mestereinek megoszlását tükrözi, ami azért vitatható. A könyvből megtudjuk, hogy Mikes Kelemen elcsodálkozott azon, hogy a törökök nem honosították meg nálunk a gyapottermesztést. (A 13. világháború után mi megpróbáltuk — az eredmény közismert.) Fejezet szól a gyapjú, pamut előkészítéséről, íreléséről, fonásról, szövésről, festésről. A technológiát illetően a XVIJJ. század elején Marperger a gyapjú nyírásától a szövés befejezéséig 30 műveletet írt le, a kikészítés már 60 műveletet követelt. A kész posztó ára kb. nyolcszorosa volt annak a nyersárunak, amit a szövőszékről levettek. A kahozásról megtudjuk, hogy XI. századi találmány. (A pápai külümalom elnevezése a „kölyükre'' utal. Régi neve uradalmi kallómalom volt.) A könyvből megismerjük a festés, kikészítés műveleteinek lényegét, a festés technikáját (indigófestést), azután szó van a piacokról, árutermelés kiterjeszkedéséről, a minőségi ellenőrzésről, a minőséget szavatoló bélyegekről. Képen látjuk az augsburgi Fuggerek hodáját, ahol az hodai polcon hatgyűjtőkben sorakoznak a távoli üzletfelek hátai, Ofen felhat mutatja a magyarországi kapcsolatot. A Fogyasztó című fejezetben a bőrruházatról, vászonneműekről, gyapjúruháról a Tudományos Gyűjtemény egy idézetét olvashatjuk, mely szerint 1922-ben „a közmagyarnak mind inge, mind gatya ja lobog, a németé pedig szinte tapad". Egy 1553-as kisázsiai feljegyzés szerint „a nők nadrágot viselnek, mint a férfiak, de nem olyanokat, amilyeneket mi keresztények hordunk, hanem Magyarországon általánosságban használt a lábat körüüötyögő vászongatyát, vagyis amilyeneket a magyaroknál látni." A szerző rendkívül tömören foglalja össze mondanivalóját, amiért köny-