Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - i. Bartha Lajos: Egy reneszánsz éggömb, mint csillagászati műszer (a Dorn-Bylica glóbusz, 1480-ból)

A kombinált éggömböt, és a többi csillagászati műszert bizonyára Hunyadi Mátyás király készíttette és fizette ki Dorn mesternek, hiszen a maguk idejében nagyon tetemes értéket képviseltek. A műszereket Martin Bylica végrendeletében a krakkói egyetemre hagyta. A krakkói Collegium Maius 1494. szeptember 10-én vezette be nyilvántartásába a Budáról, magister Martin Ilkusch plébános hagyatékaként érkezett éggömböt, asztrolábiumot és torkvétumot (Rómer 1874.). Az akkoriban ott tanuló Kopernikus bizonyára ismerte, talán használta is a glóbuszt. Megjegyezzük, hogy az éggömb többféle alkalmazásának lehetőségét — például asztrológiai számításokhoz — már más szerzők is lehetségesnek ítélték, de „csillag kereső"-ként való használatára eddig nem utaltak (Zakrzweska 1965). A Dorn—Bylica éggömb 1953-ig a Jagieho Egyetem könyvtárához tartozott. Ekkor adták át az egyetemi múzeumnak, ahol azt T. Przypkowski kitisztította és restaurálta. Jelenleg is itt tanulmányozható (Ameisenova 1959). Forrásmunkák Ameisenova, Z. 1959: The Globe of Marty Bylica of Olkusz and Celestial Maps in the East and the West. — Polska Akademie Nauk, Komitet Historii Nauki, Monografie z Dziejow Nauki i Techniki, XI. Wroclaw-Krakow

—Warszawa. Balogh J. 1966: A művészetek Mátyás király udvarában, I. köt. Budapest. Bartha L. 1978: Janus Pannonius két csillagászati verse. — Irodalomtörténeti Közlemények, 82. évf. 3. sz. Bartha L. 1983: A mágneses deklináció elsó magyarországi adatai. — Geodézia és Kartográfia, 36. évf. 5. sz. Bartha, L. 1986: Designs of instruments by Regiomontanus ... In: Regiomontanus '550, CsACs Communications, Nr. 2. Budapest. Bartha L. 1986a: Csillagászati műszerek a magyarországi reneszánsz idején. Kézirat az Orsz. Műszaki Múzeum könyvtárában. Bartha L. 1988: A mágneses deklináció korai adatai a Kárpát-medencében. — Technikatört. Szle, XVI. 1986—1987. Bernleithner, E. 1978: Kartographie und Globographie an der Wiener Universität ... — Der Globusfreund, Nr. 25—27., Wien. Birkenmajer, A. L. 1983.: Marcin Bylica u Olkusz oraz narzedzia astronomiczne . . . Rozprawy Wydz. Matematika-Przyrodn. A. U. Seria U. Krakow. Estreicher, K. 1973: Copernican Relics in Jagellpnian University. „Copernicana Cracoviensia", Tom. U. Krakow. Estreicher, R. 1901: Globus Biblioteki Jagiellonskiej z pocz. w. XVI. Rozprawy Wydz Mátémat. Przyrodn. A. U. Krakow. Grötzsch, H. 1963: Die ersten Forschungsergebnisse

' der Globusinventarisierung in der DDR. Veröff. d. Staatliche Math.-Phys. Salons, Dresden-Zwinger. Bd. 2. Berlin. Gall, F. — Szaivert, W. 1954: Die Matrikel der Universität Wien. Bd. I. Wien. (Bd. n. 1956-ban). Gyürky K. 1976: Az egykori budai domonkos kolostor. Budapest. Muris, O. — Saarmann, G. 1962: Der Globus im Wandel der Zeiten. Berlin-Stuttgart. Przypkowski, T. 1962: Bylicas Sternglobus — Der Globusfreund, 11. Rómer, F. 1874: A krakkói Corvin Mátyás korabeli csillagászati készletekről. — Archeológiai Ért. 10. köt. 8. sz. Budapest. Schmidt, R. 1989: Projections of Earth and Space. (Kiállítási katalógus) ELTE TTK—Iparművészeti Muz. Budapest—

Wien. Stevenson, S. 1921: Terrestrial and Celestial Globes. New Haven. Tannstetter, G. 1514: Tabulae eclypsium Magistri G. Beurbachii . . . Vindobonae. Waters, D. W. (Ed.) 1983: The Planispheric Astrolabe. — National Maritime Museum, Greenwich (London).