Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - i. Bartha Lajos: Egy reneszánsz éggömb, mint csillagászati műszer (a Dorn-Bylica glóbusz, 1480-ból)

I. BARTHA LAJOS EGY RENESZÁNSZ ÉGGÖMB, MINT CSILLAGÁSZATI MŰSZER (A Dorn—Bylica glóbusz, 1480-bdl) A korai reneszánsz idejéből ránk maradt legszebb éggömb a „Hans Dorn—Marcin Bylica" glóbusz. Hans Dorn dominikánus műszerkészítő 1480ban Budán készítette, Hunyadi Mátyás magyar király udvari csillagászának, a lengyel Marcin Bylica z Olkusz (ismert nevén Martin Dkusch) számára. Ma a krakkói Collegium Maius múzeuma őrzi (leltári száma: 4039-37 (V)), egy hasonló korú planiszférikus asztrolábiummal és egy nagy torquetummal együtt (Rómer 1874, Balogh 1966). A réz égglóbusz különlegessége az, hogy a felső részére egy planiszférikus asztrolábiumot helyeztek. Ez a műszer kombináció szinte egyedülálló az éggömbök történetében. A reneszánsz és barokk glóbuszokon gyakran találunk — főleg díszítésül — kisebb armülát, de olyan éggömbről, amelyen asztrolábium lenne felszerelve, nincsen tudomásom (Stevenson 1921, Muris 1962, Grötzsch 1963, Schmidt 1989). A Dorn—Bylia glóbuszt többször is részletesen ismertették, de az asztrolábiumról és annak használatáról nem közöltek részleteket (Birkenmajer 1892, Estreicher 1901, Ameisenova 1959, Przypkowski 1962, Zakrzewska 1965, Zinner 1967, Estreicher K. 1973). A krakkói Jagieüo Egyetem engedélyével — és Veres Tamás barátom közreműködésével — 1983-ban (amikor Budapesten kiállították) módom volt tanulmányozni az éggömböt. Ekkor arra a következtetésre jutottam, hogy az éggömb és az asztrolábium együttesen egy csillagászati szögmérő műszert alkot. A műszer kombinációval bármely égitest helyzete a csülagok között közvetlenül — koordináta átszámítás nélkül — kijelölhető. Megfordítva: az éggömbön feltüntetett bármely csillag, az időpont ismeretében az asztrolábiummal beállítható (Bartha 1986, 1988). A glóbus üyen módon előfutára a „csillagkereső" (latinul „astrodicticum", németül „Sternfinder", angolul „Starfinder") elnevezéssel, a XVn. századtól igen elterjedt eszköznek Ez a műszer, amely még a múlt században is kedvelt volt, főként a gyakorlati oktatásra szolgált (Zinner 1967). A glóbusz-műszer felépítése A Dorn—Bylica glóbusz két, önállóan is használható részből áll: az éggömbből (tartozékokkal) és a planiszférikus asztrolábiumból. A két rész együtt alkot egy mérőeszközt. »1023 Budapest, Frankéi Leó út 36.