Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Várhidy Imre: Adatok a gőzcséplés és gőzekeszántás kezdeteihez, valamint elterjedéséhez Magyarországon a XIX. században

rös szántást alapul véve — viszont (3x12 ökör -) 36 ökör kellett. A gőzeke haladásának sebessége háromszorosa volt az ökörszántás haladási sebességének, s így egy gőzeke lokomotív készlet 108 ökör munkáját helyettesítette (27). Magyarországon 1897-ben már több mint 100 gőzekekészlet dolgozott. Ezek a gépek az ország szántóterületéből körülbelül 150.000—160.000 kh földterületet szántottak fel. A nagyobb vonóerőt igénylő gőzekeszántás — a hagyományos szántáshoz képest — mélyebben művelte meg a talajt. A szakemberek figyelmeztették a gazdákat arra, hogy a 12—14 hüvelyk mély talajforgatás veszélyes lehet akkor, ha az eke a mélyből „vadföldet" hoz a talaj felszínére. A megelőzés céljából éppen ezért ajánlatos volt a gazdáknak földjüket 6, 7, 8 hüvelyk mélyen rendesen megszántania, s ezt követően pedig 4, 5, 7 hüvelyk mélyen megporhanyítani a talajt (28). A gőzeke garnitúrákkal a mélyszántó (3—4 vasú) és a sekélyszántó (4—6 vasú) ekéken kívül egyéb munkagépeket — elsősorban mélylazítókat és boronákat — is működtettek. A technika fejlődése nemcsak új gépek szerkesztését és gyártását követelte meg a gépszerkesztőktől, hanem a már munkát végző gépek korszerűsítését is. Az Umrath-féle gőzgép felszereltségét a biztonságosabb munkavégzés érdekében kézi tartalékszivattyúval bővítették azért, hogy a gőztápszivattyú meghibásodásakor a gőzgép zavartalanul dolgozhasson. Az önműködő hengerolajozó szivattyúnak fontos szerep jutott — a gőzgép leginkább károsodó alkatrészének — a gőzhengernek a karbantartásában. Az eltörhetetlen vízmutató üveg a korábban használt vékony és törékeny üvegcsövet pótolta. Az új kürtőfelvonó és leereszthető készülék a gépkezelőt védte munkája közben. Az Umrath-féle gőzgéphez tartozó cséplőgépet is korszerűsítették A gépbe beépített új kettős dobvédő szerkezet az aratókat védte a balesetektől. A gőzgép típusokon, valamint a gőzgépek szerkezeti változtatásán kívül a cséplés szervezésének is fontos szerepe volt a gabonatermelő gazdaságokban. Az asztagokat, a szalmakazlat, valamint a polyvahalmot a cséplőgép körül meghatározott rendben helyezték el. A cséplés kezdete után elsőnek a két középső asztagot csépelték el. A munkát úgy szervezték meg, hogy két ember először a gép mellé dobta a kévéket, ezt követően pedig ismét két ember a cséplőgép garatjába továbbította a kévéket. A cséplőszekrényből eltávozó szalmát a kazlazó-felvonó szállította a kazalhoz (29). III.Gőzekeszántóverseny, gőzgépkiálltiásők és a gőzerő néhány egyéb mezőgazdasági hasznosítása 1882. szeptember 25, 26, 27-én az Országos Magyar Gazdasági Egyesület fogatos és gőzekeversenyt rendezett Agárdon gróf Nádasdy Ferenc birtokán. A fogatos és gőzekék versenyének szabályzatát már négy nappal a verseny előtt közzétették a „Gazdasági Mérnök"-ben. A gőzekék versenyén a bejelentett öt gőzeke közül csak kettő indult. J. Fowler et. Comp. e körülmények miatt társ nélkül indult, mert a W. Stone Aveling et Portez féle gőzekerendszer gőzekéje nem versenyzett. A vetélkedő két gőzeke közül a kétgépes gőzekét 14—14 lóerejű gőzlokomotív, az egygépes gőzekét pedig egy 10 lóerejű gőzlokomotív vonta drótkötéllel a szántóföldön.