Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

KÖNYVISMERTETÉS - i. Bartha Lajos: A. McConnell: Barometers

kel. Az utolsó általános fejezet a nürnbergi „dísz-napórák" piacával foglalkozik (103—112. old.), amelyben még azt is megtudhatjuk, hogy miként tükröződik a Közép-Európa felé terjeszkedő oszmán hódítás, és az Újvüág meghódítása az árnyékórákon feltüntetett földrajzi koordináta jegyzékben. A 61 elefántcsont napórát, ül. a napórákkal kapcsolatos korabeli metszetet sorol fel, igen részletesen és alaposan. A napórák többsége a cambridge-i és az oxfordi múzeum tulajdona, néhány a londoni múzeumokból, továbbá nevezetes kontinentális gyűjteményekből került a kiállításra. Pénelopé Gouk könyve — már csak gyönyörű ábrái révén is — azok közé a szakmai művek közé tartozik, amelyet a tudomány-, a technika-, az ipar- és a művészettörténet iránt érdeklődő laikus is érdeklődéssel forgathat. Az egyes szakterületek művelői viszont jó ismereteket sajátíthatnak el a tőlük látszólag távol áüó tárgykörökből — és megismerhetik e különböző témakörök szerteágazó kapcsolatait. Az egész munka mintaképe lehet a sokoldalú, komplex szemléletnek és földolgozásnak. Tanulhatunk belőle! i. Bartha Lajos A. McConnell: Barométers. Shhe Albums, No. 220. Shire Publications Ltd., Aylesbury, Bucks, 1988. 32. o., 50 kép. Ha az egyes tudományokat a jellegzetes mérő-megfigyelő eszközével kívánnánk jelképezni, a meteorológiát nyüván a barométer képviselné. Valóban, a meteorológia kialakulásában, fejlődésében és nem utolsósorban a gyakorlati alkalmazásában a barométereknek, légnyomásmérőknek és -íróknak döntő szerepe volt. Már ez önmagában is érdekessé teszi — szélesebb körben is — a különböző légnyomásmérő eszközök történetét. De nem feledkezhetünk meg arról, hogy éppen széles körű elterjedésük révén a barométerek tartó-vázait, háüapját gyakran szinte iparművészeti remekként dolgozták ki. PhD Anita McConnell, korábban a londoni Science Museum földtudományi osztályának vezetője, alaposan ismeri a barométerek különböző típusait, fajtáit és gyártmányait, és emellett nagy figyelemmel vizsgálta a barométereket, mint iparművészeti alkotásokat is. Ilyen irányú munkásságának összefoglalása ez a kis könyvecske, amely elsősorban a tudománytörténet (és ezen belül a meteorológia története) iránt érdeklődő nagyközönségnek, és nem utolsósorban a régi műszerek, vagy iparművészeti alkotások gyűjtőinek szól. A könyv nem tárgyalja behatóan a barométerek, barográfok és aneroidok elméletét, és a légnyomás meteorológiai vonatkozásait is csak érinti. Annál többet olvashatunk a barométerek történetéről, kialakulásukról, technikai kivitelükről, különféle típusaikról, és jellegzetességeikről. A rövid bevezető a légnyomás hatásainak felismeréséről szól, a levegő nyomásával egyensúlyt tartó, kb. 10 méteres vízoszlop „rejtélyétől", Evangélista Torricelli 1643-ban vagy 1644-ben elkészített első higany barométeréig. A következő fejezetben a lakásokban, otthonokban használatos házi barométerek kialakulásáról, típusaikról szól, majd a hordozható barométer fajtáit ismerteti. A rövid meteorológiai fejezet után — amelyben a barométer szerepéről az időjárás előrejelzéséről esik szó — az aneroid barométerek történetét és fejlődését mutatja be, Lucien Vidie 1844-ben szabadalmaztatott szelencés légnyomás mérőjétől a Brit Meteorológiai Szolgá-