Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

1839-től havonként jelenik meg: „megtartván eddigi tisztán tudományos irányá"-t, továbbá a két sorozatot is megtartják: „ minden fűzet mint eddig . . . értekező és literatúrai osztályra szakadván . . . Luczenbauer . . . Balogh . . . szerkesztése" a társaság fő felügyelete alatt. Érdekes magyar vonatkozású technikatörténeti adatra találunk egy az ir

Allgemeine Zeitung"-ból vett referátumban, amelynek címe: ,A vasutak különösen a' Bécs és Brochnia közötti vasút terve" amelyet Bognár József készített és a hazai adalékot feltehetően ő fűzte hozzá, ebből megtudjuk, hogy „a folyó század múlt tizedében itt is állítatott fel egy vasút, mehy Pestről a kőbányákba vezetett, s leginkább épített kövek szállítására volt szánva, de hiányos szerkezete miatt csakhamar dugába dölt, és fája vasa elhordatván már nyoma is alig látszik" Majd egy hazai tervről is értesülhetünk „Szína b. Bécsből Sopronig vasutat akar állítani, már valósul . . . már társaság is keletkezett, mehy Pozsony ... és Nagyszombatot vasút által szorosb kapcsolatba szándékozik hozni." (T. 1838. 3. köt. 2. f. 245. p.) Irinyi János (1817—1895) (14) a gyufával kapcsolatos felfedezéséről ismert vegyész is publikált a lapban „Vegyaránytan" címmel. Többek között kifejtette „miként támad Wenzel K. Bergmann kísérletei következtében a vegytani rokonság körül azon képzelet, hogy a vegyeknél a' testek különféle erejű rokonsága által jóllaknak . . . Ezen jóllakások . . . lényeges öszszefüggésben van a' vegyaránytan . . ., mely szerint két test csak bizonyos meghatározott arányban vegyülhet egymással." Érdekesnek látszik megfigyelni a kémiai nyelvezetet is, Irinyi hivatkozásaiban előfordul Dalton, Humboldt Gay Lussae és Laplace neve. (T. 1840. u. f. 7. sz. 23—36. p.) A természettudományok oktatásának problematikája élénken foglalkoztatta az Akadémia körül csoportosuló tudósokat. Igyekeztek a külföldi példákból is levonni a megfelelő következtetéseket Vajda Péter a „Liebigs Justus Annalen" közleménye alapján ,A' természeti tudományok tanításáról 's a' vegytan áhapotjáról Poroszhonban"-ról írt. A' referátumban olyan helynek tekinti Poroszországot: „mehynek a legnagyobb joggal ohy értelmesség 's miveltségi tulajdoníttatik minőt kevés más országban találhatni . . ." Majd rámutat: „Egész csapat tanult emberek úgy tekintik a* vegytant, mint szabályokra szedett vizsgálati mesterséget". Ezután Vajda egy érdekes kijelentésre ragadtatta magát: „Egyetlen egy magas elmétül, Newtontól több fény árada szét, mint mennyit előbb egész évezred tuda előteremteni." Szerinte hasonló a helyzet a kémiában: „Minden egyes fölfedezés a* vegytanban, hasonló hatást gyakorol, szabályoknak minden alkalmazása képes valamely hányban hasznot hajtani az emberiségnek . . ." Egészen praktikus szempontokat is előtérbe helyez: „a* vegytant úgy tekintjük mint módot a gyárak és kézmívek megjavítására." Egyben reméli, hogy az „élettanár és vegytudós felfedezésével" nagy hasznára válik az emberiségnek, végül felteszi a kérdést, vajon „miért nem teszik a' vegytani műhelyéket egy rangba a többi academiai intézetekkel?" (T. 1841. u. f. 9. sz. 7—52. p.) Annak bizonyítására, hogy mennyire maga köré tudta gyűjteni a „Tudománytár" a hazai jeles elméket, bizonyság erre például Fényes Elek statisztikus értekezésének a közlése: ,A Magyar Birodalom Népessége 1840-ben" címmel. Rámutat arra, hogy a „népesség . . . évenként átnézete, növekedése vagy apadása . . . figyelmet érdemel . . . lakosok száma az ország kiterjedéséhez mérve, s* a faluk és városok közti arány . . . életkor, nyelv,