Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

vallás, rang, állapot, életmód szerint évenként összeszámítani . . ." Majd megjegyzi: „a* nemesség a papság a népösszeírásokból ki szokott hagyatni". Megtudjuk azonban, hogy a „katolikus egyházi megyék névtárai . . . hasz­nálható eszközök" mert ebből a „nemesség nem marad ki." Az ország la­kosainak számát 13 milliónak állapította meg az akkor rendelkezésre álló adatok alapján. (T. 1842. u. f. 2. sz. 7—23. p.) A másik igen jelentős publikálója a folyóiratnak Trefort Ágoston (1817— 1888) (15) jogász, később vallás és közoktatásügyi miniszter, viszont ,A' nemzeti gazdaságnak rendszerei"-ről értekezett, felvonultatva Platón, Adam Smith és Colbert elméleteit. (T. 1842. u. f. 12. sz. 46—62. p.) Itt keh ismételten megemlíteni Almást Balogh neves orvos szerkesztői tevékenységét, hiszen számról számra ő áhította össze nagy gonddal a „Li­teratura" sorozat bibliográfiai rovatát, amelyben legkülönbözőbb nyelvű tu­dományos szakkönyveket ismertette röviden. Például a „Memorie di fisica sperimentale, scritte . . . Stefano Marianni . . . 1836. Modena ... fá­radhatatlan szorgalommal és éles elmével igyekszik a villamosság kifejtése theoriáját kikutatni a voltaféle electromotivban . . ." (T. 1842. u. f. 6. sz. 357—360. p.). Továbbá folytatódott a hazai könyvkiadás termésének éven­kénti összeállítása is, természetesen ezzel együtt az időszaki kiadványok fel­sorolása továbbra is megtörtént. Sor került olyan repertóriumok tárgyalására is, amelyek ismerete nél­kül rendszeres tudományos kutatás, felsőoktatás elképzelhetetlen. Ilyen volt például a Berlinben kiadott: „Repertórium der Physik. Enthaltend eine volstadige zusammenstehung der neuern Fortschritte dieser Wissenschaft." Erről a jelentős kezdeményezésről így írt az ismertetés készítője: ,A ter­mészettan ezen új repertóriuma" amelynek összeállítására „berlini és königs­bergi tudósok szorosan egyesültek" a „legjobb és legújabb physicai vizsgálódások" összegyűjtésére. Továbbá a „Repertóriumban nem csupa kivo­natok az újabb folyóiratokból, hanem ott, hol ez szükséges, új és saját ki­fejezései adatnak, a legfontosabb tárgyaknak" Ezen repertóriumnak első kötete 1837-ben jelent meg. (T. 1843. u. f. 7. sz. 115—120. p.) Rónay Jácint (1814—1889) (16) tudós pap, később Rudolf trónörökös tanára a .Mutatvány a' tapasztalati lélektani köréből" című dolgozatával je­lentkezett, amelyben a félelemről, szeméremről, szomorúságról, irigységről, csodálatról, haragról, örömről és reménységről értekezett, érdekes módon az ösztönökre is kitért még pedig szellemi és nemi ösztönök szerinti csopor­tosításban (T. 1844. u. f. 16. sz. 7—31. p.) Az 'utolsó kötetben még igen érdekes referátumot olvashatunk Fekete Somától (18??—1859) (17) az Akadémia adminisztrátorától a „Deutsche Vierteljahrschrift" -bői a „Német journalistica"-ról, ebből megtudjuk, hogy a "journalistica folytonosan a közéletbeni, tudomány- és művészetbeni vagy mozgalomtól vagy pangástól függ." A továbbiakban a cikk két csoportra osztja az időszaki kiadványokat: politikai hírlapokra és tudományos folyói­ratokra. E szerint „egyedül a természettudományok terén sikerült elérni azon magosságot, mellyen állnia keh," és az annak köszönhető, hogy „legavatot­tabb férfiak szerkesztik" ezen kiadványokat. Németországban ekkor csak or­vosi folyóiratból negyvenhárom volt. (T. 1844. u. f. 8. sz. 321—336. p.) ***

Next

/
Thumbnails
Contents