Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

A 'lap különös gonddal igyekezett bemutatni a hazai tudományosság eredményeit, így került sor Karács Ferenc (1770—1838) (10) jelentős korabeli térképmetsző alkotásai ismertetésére: „Karács atlasa. Az ohy szorgalmas 's különösen az írásmetszésben ohy kitűnőleg jeles Karácsnak Atlasából (in fol.) már tizenhat szám jelent meg .. . Legközelebb elkészülnek 17. Magyarország különös gonddal ... Az egész 25—26 számra fog terjedni. Mind a közhaszonra szánt és sok ügyességgel és csínnal dolgozott munka sok érdemű 's hazafiaságú szerzője az eddig tapasztaltnál melegebb részvétre érdemesek" (T. 1836. 9. sz. 217. p.) *** Közben a szerkesztő személye is cserélődöm, Schedel után, aki az Akadémia titkára lett — Csata Pál következett, körülbelül egy évig végezve ezt a munkát. A tudománytár" két sorozatban Az 1836. év végén az Akadémia nagygyűlésének határozata alapján a „Tudománytár"-&t 1837-től két sorozatban adták ki. Az egyikben az „Értekezések" jelentek meg Luczenbacher (Érdy) János (1796—1871) (11) jogász, régész gondozásában, a másikat Almási Balogh Pál (1794—1867) (12) orvos — Széchenyi István és Kossuth Lajos háziorvosa — szerkesztette „Literatura" alcímmel, ebben a könyvismertetések és a folyóirat-referátumok jelentek meg. Az átalakítást a következő formában indokolták: „. . . intézkedés történt, hogy az idei folyam, mellynek kötetei ohy akadályok miatt késtenek el, miknek ehenőrzése a tártehetsége körén kívül volt, február közepéig be legyen fejezve. . . Jövő évtől kezdettől fogva a' szerkesztőség törv. doctora Luczenbacher János és, orvos dr. Balogh Pál rendes tagok közt osztatott fel . . . dolgozni kívánók . . . dolgozataikat vagy a titoknokhoz, vagy az illető szerkeztetőhöz küldjék be." (T. 1836. 12. sz. 229— 237. p.) Az újonnan alapított „Értekezések" sorozatban jelent meg Mócsy Mihály (1796—184?) (13) orvos-doktor tanulmánya ,Á természettudományok becséről és befolyásáról a' józanabb phüosphiára" érdekes módon a hasznosság szempontjából közelit egy ma is időszerű problémához: „nagy haszon, melly a természettudományok ápolásából egész statusra származik érdemli meg, hogy figyelmünket magára vonja ... a jólétet, meüy ... a természettudományok szorgalmas tanulása okozta . . ." Hivatkozik Babbageva., aki „mintegy irigyelve említi ... a' költségeket Poroszország nem kímél az említett tudományoktól." A szerző neves természettudósok — Linné, Cuvier, Humboldt, Herschel, Franklin — neveinek megemlítésével igyekszik bizonyítani a természettudományok befolyását a filozófiára. (T. 1837. 1. sz. 68—95. p.) A folyóirat színvonalát nagymértékben megemelték a külföldi tudományos szakkönyvek immár rendszeres ismertetései, amelyek a „Critica a' külföldi literatura legújabb s kitűnőbb termékeiről" című rovatban jelentek meg. A rovaton belül még további szakcsoportosítások voltak pl. „Orvostudomány". Sok esetben maguk a könyvismertetések is referátumok voltak és külföldi folyóiratokból vették át őket, például a „Foreign Querterly Review"-ből. A szerkesztők úgy éreztek, hogy lapjuk sikeres ezért bejelentették, hogy