Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

más, egészen különböző lényeket csatolt, mellyek, ha föléledhetnének, formák csodálatossága 's terjedelmök roppantsága által bámultathatnák magokat . . ." Majd hangsúlyozottan kiemelte, hogy „földünkön változásoknak van minden alávetve." Mivel a földi lét az ember megjelenése előtt más volt, amint ez az előkerült Ideietek alapján bebizonyosodott. Ezek el sem helyezhetők korábbi „zoológiai rendszerekben." Az evolucionizmus elveinek kifejtése hatást gyakorolt a korabeli hazai természettudósokra is. (T. 1835. 7. sz. 92—100 p.) A „Természettudományos dolgok" címszó alatt Európa meteorológiájáról közöltek összefoglaló jellegű dolgozatot. Már akkor arról írtak, hogy "régóta fáradoznak már abban a' természetvizsgálók, hogy egy biztosabb elvekre alapult meteorológiát, a' levegői jelenetek physicai kimagyarázatát előszámlálását tárgyazó tudományt szerketesszenek, 's ezáltal az idők változásainak előre lehető kiszámolása tekintetében a' jövendők titkaiba is betekintést . . . nyújthassanak." Elsősorban a német meteorológiai társaságok igyekeztek, hogy „egy biztos elvekre épített időváltozási tudományt alapítsanak" legalább is annyira, hogy „egyes kisebb vidékeken 's tájékokon az időváltozásokat meg lehet határozni . . ." Majd felsorolásra kerülnek azon felfedezések, melyek elősegíthetik ezen időjárási előrejelzéseket. Többek között említésre kerül: ,A magnética electricitás felfedezése Faradaytól", a „föld magnetizmusa kiterjeszkedése Gausztól", továbbá az „elasticus testek egyen súlyi és mozgási tüneményeik Gauchí, Poisson és Havier, a' folyó testekéi Poisson és Gausz, a' bahisticai rendszer pedig Schmidt szerint, most kezd hatni . . ." Úgy véljük a felvetődő problémák már nagy mértékben hasonlóak voltak a maiakhoz a meteorológia tekintetében. (T. 1835. 7. sz. 246— 249. p.) Nyiry István (1776—1838) (9) akadémiai rendes tag, főiskolai tanár, a természettudományok előadója Sárospatakon — ,A földrengések tudományos ismertetéséről" értekezett. A szerző szerint a „mozgástudomány elemein keh kezdenünk tüneményeihez . . . akarunk közelíteni . . .", majd felsorolásra kerülnek a természettudósok, filozófusok véleménye a kérdésről: „Kant ama lizboai 1755diki legrettenetesebb földinduláskor írt munkájában mutatja meg legelőször, hogy a' földrengető erőnek jóttevő okozatjaik is vannak, ide számláltatván 1. a meleg fürdőket, 2. az érezek formálódásait, 3. Az előmivességre szükséges légfolyási táplálatokhoz a föld mélyeiből való felbuborékolását ... 4. A föld belső melegét. A' königsbergi bölcs egyszerűen kimondja: hogy nagyobb szüksége van a' természetnak a' . . . földrengésre, mint a földre rakott palotákra. . . " A földrengések okának a vulkánokat; belső okként a „fel nem tűnők — benn emésztődök." Tehát a Föld belsejében lévő tűz mint egy főok került tárgyalásra. (T. 1835. 8. sz. 97—136. p.) A „Tudománytár" szerkesztői megjelenésük első évfordulója alkalmából jelezni kívánták az elkövetkező időkben még fokozottabb mértékben kívánták megismertetni a külföldi tudományos eredményekkel, meg kívánják ismerni „külföld szellemi mozgásait" és ezért az „idegen literaturák érdekesb jelenései megismertetése e kötettől fogva állandó, 's valamivel bővebb czikkelyt formáljon." Céljuk, hogy minél több „tudományos jelentések megismertetése találhasson e lapokban helyet." Azon az olvasók részéről érkezett reklamációra, hogy több eredeti közlemény kerüljön a „Tudománytár'''-ba, erre a következőket válaszolták: |(

több