Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

jelenleg a végrehajtásban szembetűnőkép előrehaladt, 's annak egyik öszvealkotott része különféle számolásokat végez, nyüván a gyakorlatban mutatta meg, hogy azoknak előleges véleményeik, kiknek ajánlatára az igazgatósága tettre inditatott. . . A számoló mozgony részleteire nézve is egészen új találmány . . . egyedüli magányos gondnak termékei." Ezután a gépezet részletes leírása következik, majd Colenbrooke csillagász jóslatszerű bejelentése, hogy a „tudományok és mesterségek semminemű ágazatában nem ígér ezen fölfedezés olly haszon vetélkedést, mint az astronomiában." Itt megemlítjük, hogy sajnos Charles Babbage előrehaladt állapotban lévő gépezetét nem tudta befejezni, mert megtagadták tőle az állami támogatást a tudományosság nagy kárára. (T. 1834. 4. sz. 150—228. p.) A külföldön megjelenő tudományos könyveket hol részletesen, hol csak címek felsorolásával mutatták be, így például az 1830-tól 1834-ig megjelent enciklopédiákat, majd „az 1834-diki húsvéti könyvvásár Lipcsében" került bemutatásra. ,A természettudományi munkák gazdag kincsestárából csak némelyeket emelünk ki, mehyek közérdekűek: Herschel népszerű égtudományát ... az angol Lyeh földtudománya fordítását Schmitztől, ,a* színek titkát' Az orvosi iratok seregében a hasonszenv (homöopathia) tanítványa mellett és elleniek folyvást nagy helyet foglalnak . . . Bluff az orvostudományok németországbani haladásáról . . . Brayham a' szeszes italokkal szerfeletti éléstől támadt megégésról írt . . . A tudománytörténeti ágán érdeklő Metztől a' könyvárosság' története, Kayser új és teljes könyvszótárának folytatása . . ." (T. 1834. 4. sz. 241— 247. p.) Az 1834. 5. számban megjelenő .¿Literatura" rovat fokozottabban előtérbe helyezte a külföldi munkák ismertetését. A szerkesztő a rovat bevezetése alkalmából egyben megjegyezte, hogy „noha nem annyira a munkákat, melyről szó nem leszen, fontossága fog e' vagy ama cikkelynek felvételt szerezni, hanem azt, hogy benne ohy dolgok mondatnak el melyeket tudatni vagy emlékezetbe hozni körülményeink közt hasznos lehet." Vajda Péter igen érdekes témáról referált: „Az emberi nem tökéletesedéséről" s „Francé Littéraire" egyik cikke nyomán feltette a kérdést „valljon képes-e az emberi elme végtelen tökéletesedés elfogadására, ,s eljuthat-e a' miveltség, előhaladási fokokon által, ohyan álláspontra, mehy az ember erkölcsi 's természeti tehetségeit öszvehangzőlag 's teljesen ki hagyja fejleni. Turgot bizonyitá be elsőnek 1754-ben az emberiség örök előmenetelét." A szerző saját véleményeként is megerősíti, hogy „Az ember tehát erkölcsi 's értelmüeg tökéletesíthető." Sor került még a Saint-simonista Lerminier „De Pinfluence de la phüosophie du XVDI siécle sur la Legislation et la sociabüite du XLX" című könyvének ismertetésére is. (T. 1834. 5. sz. 3—21. A fejlődéselméletről tájékoztatott Schedel Ferenc Cuvier nyomán „Az emberfaj-előtti Couvier felfedezései" címmel. Ezen akkoriban merésznek nevezhető közlés egyike az elsőknek magyar nyelven e témakörről. A nagy francia kutató őslénytani felfedezései „megváltoztatták a' földtudomány alapjait, az állatországot egészen új mezővel gazdagíták. Cuvier egyszerre tettleges adatokat vete a cosmageniák közé, a' föld időszakainak feláUítá chronologiáját, 's a' jelennen állatfajokhoz egy sereg