Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

ca professora, gyulámoszlopai erejével szüntelen járó órájáról . . . tudósítást küld be a francia academiának 1834-ben." Czambert feltehetően valamelyik francia akadémiai kiadványból vehette át adatait. A továbbiakban megtudjuk, hogy az olasz fizikus „életének 19 esztendejét . . . számolja . . . ollyan óra készítésére, mehyben ezen szünnélküli mozgalom alkalmaztatnak, megfejtethetné legkielégítőbben a szüntelen mozgany feladatait . . ." majd leírta az óra működésének lényegét: ,A másodperczi függönyben, mehy nélkül ingadozik, kész egy második nemű indító, vagy emelő, mehy igen könnyen közölheti mozgalmát az ő felfüggesztése pontjához közel helyezett órával. Uly néhány óra készítetett itt Veronában . . . 1831 "-ben. Ezen produkció túlment például Volta üyen irányú eredményem: „Volta réz és horgany (czink) lemezekből álló oszlopa nem szün nélkül, csak addig cselekvő míg folyton nyújtandó nedvvel bir." A szerző még megjegyezte: „Zamboni oszlopa ezt tökéletesen megteszi." (T. 1834. 1. sz. 139—147. p.) A .Levelezések" címszó alatt külföldi tudósításokat tettek közzé Petrovics Frigyes (1799—1836) (6) r. tag ügyvéd, aki gróf Teleki László nevelőjeként járta Európa nagy gyűjteményeit magyar források után kutatva. Berlinből írta, hogy „édes hazánk történetírását illető vizsgálatomat Prágában kezdtem gyakorlani" és a főiskolai könyvtárban talált rá Hess András Chronica Hungarorumára, továbbá: „van Hálába (Halle) mégegy, többnyire hittudományi munkákból álló könyvtár, az úgynevezett Magyar Könyvtár. Ez az azelőtt Wittenbergben ... az ottan tanuló magyar ifjak számára műidig egy magyar tanuló alatt tartaték, 's a Wittenbergi főiskolával együtt Hálába vitetek által, hogy azt magyar tanulók nem létében, ideglen, külön szobában, a nagy könyvtár igazgatói őrizték . . ." Berlinben a királyi könyvtárban többek között megtalálta a következő művet: „A Journal of the Siege and taking of Buda . . . By Mr. Jacob Richards, one of his Maties Engineers . . . 1986." <T. 1834. 1. sz. 209—216 p.) Az 1834. évi 2. kötetben tették közzé a konkrét elképzeléseket a folyóirattal kapcsolatban. Ezt a határozatot az Akadémia 1833. novemberében megtartott nagygyűlése hozta. Ez kimondta, hogy a Tudománytár: „Tartamú tudományos, encyclopaediai legyen", továbbá „kiterjeszkedjék az emberi tudás műiden ágaira, leginkább azonban a jelen idő haladásaira" egyértelműen kimondták azt is, hogy a „Tudománytár" tartalma a bizonyos fokig kialakult kritücusabb szeüem helyett „az előadás ne birálgató és vitatkozó, hanem inkább értesítő s közlő lenne". Viszont a külföldi folyóiratok referálásának szükségességéről a következő módon írtak: „azon hazánkfiai kik külföldi folyóiratokat nem tarthatnak miveltségi szükségeiknek ebben némi pótlékát leljék." Ismételten megemlítették, hogy egyaránt szívesen várnak eredeti valamint fordított, átdolgozott közleményeket. Megjegyezték, hogy „munkálkodásra minden tag nem köteleztethetik". Egyébként az ismertetendő könyveket és referálandó folyóiratokat maga Schedel jelölte ki és szerkesztőként ő választotta ki az e tevékenységben közreműködő munkatársakat. A szerkesztő nagy gondot fordított a magyar nyelvűség kérdéseire, ezért külön rovatot létesítettek .Magyar nyelv ügye" címszó alatt, ebben a magyar nyelvvel kapcsolatos híreket közölték, például azt, hogy Eszéken Hohlik Márton „egy magyar olvasótársaságot alapított, mehy jobb magyar munkákat megszerezvén, hetenként két ülést tart, s ott a társak olvasás,