Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

fordítás és egyébb gyakorlat által iparkodnak a nemzeti nyelvben gyakorolni magukat." (T. 1834. 1. sz. 236—237. p.) Közlésre kerültek a „Magyar Tudós Társaság Könyvtára gyarapodásai", például „Babbage Károly Reflections on the decline of Science in England and on somé of its causes, London, 1833 . . ." Egyébként Charles Babbage a számítástechnika egyik legjelentősebb úttörője volt Angliában. Gyarapodott még a könyvtár: „Bolyai Farkas. Elementa Máthesos purae. Tomus 1. Marosvásárhely 1832 . . . Nyiry István. A Tudományok összessége. 2d és 3d kötet. Patak 1831. . . Szotyory József. A marosvásárhelyi gyógyintézet történetírása. Marosvásárhely, 1833 ..." című és egyéb kötetekkel. A beszerzések azt jelzik hogy gyakorlatüag minden fontosabb magyar könyvhöz és sok fontos külföldi munkához is hozzájutottak (T. 1834. 1. sz. 246—250. p.) A „Vegyes közlések" elnevezésű rovatban került sor a Magyarországon kiadott könyvek szakcsoportosításában történő felsorolására: „Magyar bibliographia 1831-ről" címmel. Például „Mathematicai tudományok". (Kézy Mózes): Elementa geometri purae. S. Patak . . . Nagy András: Vera ratio diametria circuli ad eius periphetrium . . . Székesfehárvár . . . Academia értekezések Erős László: Az orvosi villanyról ..." A korabeli folyóiratokat az „Időszaki lapok" sorolták fel. Jelentős kezdeményezése volt a „Tudománytár" -nak ez a bibliográfiai rész, mert egyike volt a hazai könyvkiadás nyüvántartási kísérleteinek. (T. 1834. 2. sz. 197—213. o.) Az „Utazás" címszó alatt rendszerint expedíciók jelentéseit tették közzé például „Dr. Frivaldszky Imre expeditiója a Balkány vidékére" című írását, Frivaldszky (1799—1870) (7) orvos, természettudós, számos expedíció szervezője, Kitaibel Pál tanítványa volt, aki ezúttal a Balkánra vezetett kutató csoportot ..Európai-Törökország, 's leginkább Rumélia 's Macedóniának déli részei", vizsgálni a flórát, a „levegő minémüségeit, a föld nemeit, fekvését a* hegyek magasságát . . . ásványvizek természetét", de kiterjedt figyelmük „emlős állatok, madarak, két lakiak, halak, rovarok összegyűjtésére." Erről az utazásáról még részletesebben beszámolt „Közlések a Balkány vidékén tett természettudományi utazásról" a „Magyar Tudós Társaság Évkönyvei" 1832—38. kötetében. (T. 1834. 2. sz. 222—224. p.) Megáhapíthatjuk, hogy a „Tudománytár" természettudományos és technikai jellegű közleményei lényegében azt. bizonyítják hogy az országban elsősorban az Akadémia megalakulása következtében kezdtek kialakulni a tudományos kutatáshoz, publikáláshoz szükséges körülmények és voltak üyen jellegű témák művelésére megfelelő felkészültségű szakemberek A „Tudományos Intézetek" rovat a külföldi akadémiákkal kapcsolatos hírek is közlésre kerültek Különösen a francia akadémiával foglalkoztak sokat: ,A' franczia academia Adrieux helyébe Thiers urat választa meg tagul .. . Guizot urat, . . . tagul választa, Geofroy-St. Hüaire Izidort a* tudományok academia ja . . ." (T. 1834. 2. sz. 233. p.) A „Jutalmak" rovatban általában pályázatokat tettek közzé: „A" berlini kir. tud. academiának matematicai 1836-ra a' következő jutalomkérdést tette ki, mellyel a' magyar tudós társaságot felszólította" a következő téma kidolgozására: „Inter tres lometas, querum revolutio circum Solem repetitis observationibus determinata est, 1836iki év martiusa