Technikatörténeti szemle 18. (1990-1991)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Tudománytár” természettudományos és műszaki vonatkozásairól (A „Magyar Tudós Társaság” folyóiratáról)

formáin ne akadozzon." Igen érdekes elvet fejt ki a szerkesztő az eredetiséggel kapcsolatban: „a Tudománytárban megjelenő eredeti értekezések vizsgálatában is leginkább azok belső becsét véteti tekintet alá, s azt is egészben, s időnk s körülményeinkhez képest. De minthogy a cél nem az, hogy amit adunk eredeti, hanem minél hasznosabb legyen, út nyílik a célirányos választató utándolgozatoknak vagy egyenesen más nyelvekből kölcsönzött munkáknak is, melyek választása s készítése a szerkesztőre lévén bízva, ezekről ő felel, érdem és nyelv tekintetében, az Akadémia s a közönség előtt." Mindez azt jelentette, hogy átdolgozásokat és fordításokat is kívánt közölni Schedel. Majd az értekezések után a további rovatok jelzésére került sor: „Az értekezések, melyek a Tudománytár fő részét teszik, Vegyes közlések cím alatt

1 bibliográfiai s egyéb mindennemű, a tudományokat s művészeteket s üyetén intézeteket illető tudósítások járulnak." Tehát a párhuzamosan megjelenő „Tudományos Gyűjtemény" célkitűzéseit nem sokkal túllépő folyóirat az „eredeti" közlemények mellett elsősorban átdolgozásokat, fordításokat, referátumokat, bibliográfiákat és akadémiai híreket kívánt közölni (1). A „Tudománytár" munkatársainak többsége az Akadémia rendes vagy levelező tagja volt. A folyóirat tartalmának legalább fele természettudományi, műszaki vonatkozású volt — ezek mellett természetesen történelmi, irodalmi, füozófiai, nyelvészeti jeüegű anyag fordult elő a lap hasábjain. Mintegy tükrözve az akkori Akadémia osztályait és érdeklődési körét. Az „Értekezések" rovat első tanulmánya füozófiai jellegű volt ,A' philosophia tárgya, czélja 's hasznainak főbb vonalai" címmel, szerzője Kállay Ferenc (1790—1861) (2) hadbíró-kapitány, az Akadémia rendes tagja, füozófiai áttekintésében előfordul a görögöktől kezdve Descartes, Kant, Leibnicz, Spinoza, Herder és Willers neve. (Tudománytár, továbbiakban T. 1834. 1. sz. 3—46. p.) Lander afrikai utazó felfedezéseiről Tasner Antal (1808—1873) (3) ügyvéd, levelező tag, Széchenyi István titkára az „Edinburgh Review" 1832. júliusi száma alapján készült, amelyben Lander „Journal of an Expedition to experre the Course and Termination of the Niger . . ." című könyvéről írt ismertetést. (T. 1834. 1. sz. 46—47. p.) ,Az erőmű alkalmazásáról 's munkatételéről" értekezne Györy Sándor (1795—1870) (4) mérnök, matematikus, a magyar matematikai 'műnyelv egyik megteremtője, aki többek között kifejtette, hogy a „természetben örökösen megállapított mozdulás törvényeit által nem látjuk, 's azokat különös esetekre okosan alkalmazni nem tudjuk, igen könnyen, mind az erőművek megítélésében, mind azoknak czélirányos használásában félre vezethetnek bennünket. . . . erőműveket csak ott használunk, hol azok által olly munkálatokat vitethetünk végre" amelyet „emberi erőnek lehetetlen". (T. 1834. 1." sz. 90— 107. p.) A XLX. század első harmadában a hazai, de a külföldi közvéleményt is, a szakemberekkel együtt rendkívüli módon foglalkoztatta az örökmozgó problémája és ez tükröződött a korabeli hírlapokban és folyóiratokban egyaránt, így „ZAMBONI örökmozgójá"-ról Czambert János róm. kat. pap a „veronai cs. és kir. földm. keresk. és művészetek akadémiájának tagja", (5) a kérdés egyik hazai szakértője írt: „Zamboni József úr, Veronában physi-