Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Kiss György. A pszichológia alkalmazása a magyar gazdaságban a két világháború között

A képességek vizsgálatánál a teszt alkalmazásánál, de különösen azok feldolgozásánál, az eredmények összegezésénél támaszkodtak a pedagógusok Rossolimo orosz tudós elméletére. Rossolimo, aki a moszkvai Pszichiátriai Klinika igazgatója volt, elsősorban a betegek személyiségének megismerése céljából dolgozta ki módszereit, a lelki élet elemeinek mennyiségi értékelésére, a személyiség egyéni profiljának rekonstruálására. Fő művében a „Pszichológiai profilok"-ban (8) fejti ki módszerét, amelynek lényege, hogy mintegy 11 pszichikai folyamatot, (figyelem, emlékezet, akarat, fogékonyság stb.) vizsgál úgy, hogy minden lelki folyamat állapotát 10 feladattal ellenőrzi. A megoldásoktól függően érdemjeggyel értékeli a feladatokat. A helyes válaszok összegét egy grafikon adott pontjain megjelöli és e pontokat összekötve megkapjuk az egyén „pszichológiai profilját". E módszerrel nemcsak a szellemi elmaradottság foka diagnosztizálható, hanem a pszichés természetű betegségek, sőt az egyéniség típusai is. A magyar gyermektanulmányozók (pedológusok) W. Stern elvei alapján a személyiség, az egyéniség egészének vizsgálatát és megismerését hangsúlyozták. A magyar gyermektanulmányozók vezetője Nagy László a személyiség megismerésével kapcsolatban a következőket írja: „A képességek fejlettségi fokát a működésük intenzitását másképp, mint mennyiségekkel nem fejezhetjük ki. Azonban az egyéniségi vizsgálatok súlypontja mégsem ezeken, hanem a minőségi megfigyeléseken nyugszik. Ezek segítségével nyerhetünk mélyebb bepillantást a személyiség szerkezetébe, egységébe, egyensúlyi elrendezésébe, vezető motívumaiba, az akarati célokba, rendellenességekbe, elmaradottságokba, az öröklésekbe, a szerzett tulajdonságokba". (9) A magyar gyermektanulmányozók a személyiség megismerésében a Stern-i differenciálpsziohológia egyik irányából a pszichográfiából indultak ki, ami a személyiség kutatásnak az a módszere, amely az egyén jegyeinek különféleségéből, sokféleségéből indul ki és ezek megismerésén keresztül jut el a személyiség leírásához, psychogrammhoz. Az alkalmasságvizsgálat eredménye, a leletek összegzése és a foglalkozásra történő javaslattétel, Nagy Lászlónak az 1928-ban az Utrechti Pszichotechnikai Kongresszuson elhangzott előadása szerint, a következőképpen történik: „A pszichológiai prophil összeállításával azonban egyáltalán nincs befejezve a személyiségek vizsgálatának menete. A psychikai prophil a képességek quantitativ adatait tartalmazza, a minőségi adatokra legföljebb csak következtetni lehet belőlük. A psychikai prophil rendesen, habár nem szükségképpen, tudományos rendszer szerint van összeállítva, de hiányzik ebből az élet, a lelki élet motívumainak együttműködése. A psychológiai prophilból sem a psychológus, sem az orvos, a pedagógus, a bíró, sőt nézetem szerint a gyáros sem kapja meg azt, amire neki szüksége van. Szükség van olyan összefoglaló kép összeállítására, amely az elméleti és gyakorlati kívánalmaknak egyaránt megfeleljen. Erre a célra szolgál a lelki kép, a psychogramma." (10) Végsősoron megállapíthatjuk, hogy a magyar gyermektanulmányozók eljutottak a pszichotechnika kritikájához, amennyiben hangsúlyozták, hogy e módszerek nem alkalmasak sem a gyermek, sem általában a dolgozók egyéniségének megismerésére, bár egyes eljárások, eszközök jelentős segítséget adnak a pszichológusnak, gyermektanulmányozónak a pszichikum feltérképezésére. A magyar gyermektanulmányi mozgalom és pályalélektan (Berufspsyhologie) a pszichotechnika módszertanát nem tartotta elegendőnek a személyiség egé-