Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Kiss György. A pszichológia alkalmazása a magyar gazdaságban a két világháború között

szenek megismerésére. Bár ezek a pedagógiai szempontok távol vannak és valószínű nem is keresztezik a gazdasági és vállalkozói érdekeket, de a pszichológiában és a korszerű pályaválasztási tanácsadásban segítséget adtak a személyiség megismeréséhez. Ezeket a gondolatokat tükrözi Nagy Lászlónak a fent említett nemzetközi tanácskozáson elhangzott előadása is. Tulajdonképpen a mérések terelték a pedagógiai pszichológiát az elemző eljárások túlságaiba. Kétségtelen, hogy a mérő pszichológusok, akik most büszkén nevezik magukat pszichotechnikusoknak, értékes eredményeket értek el a gyakorlati pedagógia (képességvizsgálat) terén, s a pályaválasztási vizsgálatokban, azonban ezekkel a nehezebb pedagógiai és egyéb gyakorlati problémákat nem sikerült megoldaniuk". (11) Az előzőekhez hasonló szellemben hívta fel a figyelmet a pszichotechnika ipari alkalmazásának problémáira, ugyancsak az 5. Nemzetközi Pszichotechnikai Kongresszuson, Juhász Andor — a Magyar Pszichológiai Társaság akkori titkára — a „Die Krise der Psychotechnik" c. előadásában. Ö azzal vádolja a pszichotechnikai — nem is alaptalanul —, hogy ideálja a különböző műszerek, számszerű formulák, végső célja pedig a teljesítmények mérése és azok matematikai értékekben történő kifejezése. „Ügy látszik, teljesen megfeledkezett arról, hogy a pszichotechnikának a pszichológiához is van valami köze és hogy ez nem puszta technika ... A pszichikai reakciókat elválasztotta a szubjektumtól és éppen olyan objektíven alkalmazta a tárgyakra, mint ahogy a mérnök az objektív fizikai törvényeket, pl. a gépekre alkalmazza." (12) A pszichológia ipari alkalmazására nem értek ugyan meg a feltételek Magyarországon, de az alkalmazás módszereit és elveit már ismerték elődeink. A pszichotechnikát alkalmazták, nemcsak az ipari gyakorlatban, hanem sokkal inkább a gyermektanulmányozás során, a gyermek lélektani megismerésében. Ez a módszertan azonban nem elégítette ki igényeiket, és az említettek alapján elsősorban a gyermekek megismerésében messze lemaradt várakozásaiktól. A pszichotechnikát a pedológusok bírálták merevsége, túlmechanizáltsága, szétaprózottsága, stb. miatt, és csak fenntartásokkal alkalmazták az ipari gyakorlatban. A magyar pályalélektani koncepció Nagy László-i, gyermektanulmányozói vonala, már kezdettől a személyiség egészének megismerésére törekedett, a gyermek érdekében s a pszichotechnika módszertanának az egyes képességek feltérképezésére használt eszköztárát csak segédeszközül használta, de alkalmazta. IRODALOM 1. Jaeger, S. — Stauble, I.: Die Psychotechnik und ihre gesselschaftlichen Entwicklungsbedingungen. In: Stoll, F.: Anwendungen im Berufsleben. Die Psychologie des 20. Jahrhuderts. XIII. B. Zürich, Kindler, 1981. p. 53—94. 2. Lück, H. E. — Miller, R. — Rechtien, W. (Hg.): Geschichte der Psychologie. München-Wien-Baltimore, Úrban und Schwarzenberg, 1984. p. 171—177, p. 231—235. 3. Berend T. I. — Ránki Gy.: A magyar gazdaság száz éve. Bp., Kossuth — Közgazdasági és Jogi Kvk., 1972. p. 80. 4. Heller F.: A szociálpolitika alapja és lényege. In: Mártonffy K: A mai magyar szociálpolitika. I. Bp., 1939. p. 73. 5. Balogh A.: A magyar munkapiac újjászervezése. A munkanélküliség Elleni Küzdelem Magyarországi Egyesületének Kiadványai, Bp., 1926. 22. sz. p. 27—28. 6. Törvények gyűjteménye: Az 1928. évi XI. törvénycikk 99. §. Bp., Franklin Kiadó, 1928. p. 925. 7. Kiss Gy.: A pszichológia ipari alkalmazásának kezdetei Magyarországon. In: Magyar Pszichológiai Szemle. 60. 1983. 1. p. 28—39.