Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Kiss György. A pszichológia alkalmazása a magyar gazdaságban a két világháború között

A kormányok és a vezető politikusok világosan látták, értékelték a dolgo­zó osztályok sanyarú helyzetét. Látták a munkásság élesedő osztályharca mö­gött meghúzódó veszélyeket és ezért tudatosan is törekedtek arra, hogy bizo­nyos engedményekkel, legtöbbször szociálpolitikai intézkedésekkel (munkás­biztosítás, munkaidőszabályozás, stb.) leszereljék a dolgozók megmozdulásait, követeléseit. A szociálpolitika arzenálját Magyarországon a húszas években új fegyver­rel, a pszichológiával egészítették ki. A pszichológia nem közvetlen segítője az iparnak, hanem közvetetten kapcsolódik be a társadalmi termelésbe a szociál­politika transzmisszióján keresztül. Így az alkalmasságvizsgálatok nem a ter­melés eredményessége szempontjából voltak fontosak, hanem a balesetek, a megbetegedések megelőzése érdekében, ami viszont közegészségügyi és így szociálpolitikai feladat. A két háború közötti időszak egyik magyar gazdasági ideológusa szerint a szociálpolitika a be nem avatkozó passzív liberális állam és a szocializmus együttes visszautasításából keletkezett. Az aktív állam első megnyilatkozása a szociálpolitika, aminek egyik fő vonása az „osztályközi" politika. Ez annyit je­lent, hogy az osztályellentétek káros voltának felismerése mellett törekedtek annak lehető tompítására. Az osztálykülönbségek ugyanis — ezen elmélet sze­rint — nem az eltérő tulajdonviszonyokból fakadnak, hanem az emberek kö­zötti különbségekből, ami szociálpolitikai intézkedések sorozatával csökkent­hető, ami tehát nem karitatív gondoskodás, vagy humanizmus, hanem intéz­ményszerű orvoslás (4). Ilyen orvoslást kívántak tenni a munkanélküliség felszámolására, amihez a pályaválasztási tanácsadástól vártak segítséget. „A munkaerőnek a társadalmi és gazdasági viszonyokhoz mért egészséges felhasználásához fűződő nagy érdekekre való tekintettel a pályaválasztás nem pusztán egyéni, hanem közérdek is. Ebből kifolyólag a pályaválasztási tanács­adás kérdése hatósági feladat és gondoskodás tárgyát is kell, hogy képezze" (5) mondotta egy a munkaerőirányítását szabályozó vezető tisztviselő. Ha azonban a munkaerő megfelelő elhelyezése állami feladat, akkor a pályaválasztási ta­nácsadás is valamilyen állami intézkedést igényel. Szociálpolitikai törvények határozzák meg 1928-ban (1928. 40. törvénycikk 99§), hogy a pályaválasztás ér­dekében pszichotechnikai vizsgálaton kell résztvennie az iparban szakmát ta­nuló fiatal munkásoknak (6). A pszichotechnikai vizsgálatok kodifikálása és kö­telezővé tétele az ilyen jellegű vizsgáló intézmények megjelenését és az alkal­mazott pszichológia elméletének fejlődését eredményezte Magyarországon. Alkalmazott pszichológiai intézmények a gazdasági gyakorlatban Az egyik legnagyobb vizsgáló laboratórium a Társadalombiztosítás kere­tében működő Képességvizsgáló Állomás volt. Itt évente több ezer ifjút vizs­gáltak eleinte még hagyományos pszichotechnikai módszerekkel, majd a 30-as évek végétől személyiséglélektani módszerekkel is. Jelentős segítséget adott a pályaválasztási tanácsadó munkához a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium (Bu­dapesti pedagógusok továbbképző intézménye) Pszichológiai laboratóriuma, és a Gyermeklélektani Intézet, amely a mai Akadémiai Pszichológiai Intézet elődje volt. Számos nagyvállalat is létrehozott pszichotechnikai laboratóriumot, ame-

Next

/
Thumbnails
Contents