Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Kiss György. A pszichológia alkalmazása a magyar gazdaságban a két világháború között

A kormányok és a vezető politikusok világosan látták, értékelték a dolgozó osztályok sanyarú helyzetét. Látták a munkásság élesedő osztályharca mögött meghúzódó veszélyeket és ezért tudatosan is törekedtek arra, hogy bizonyos engedményekkel, legtöbbször szociálpolitikai intézkedésekkel (munkásbiztosítás, munkaidőszabályozás, stb.) leszereljék a dolgozók megmozdulásait, követeléseit. A szociálpolitika arzenálját Magyarországon a húszas években új fegyverrel, a pszichológiával egészítették ki. A pszichológia nem közvetlen segítője az iparnak, hanem közvetetten kapcsolódik be a társadalmi termelésbe a szociálpolitika transzmisszióján keresztül. Így az alkalmasságvizsgálatok nem a termelés eredményessége szempontjából voltak fontosak, hanem a balesetek, a megbetegedések megelőzése érdekében, ami viszont közegészségügyi és így szociálpolitikai feladat. A két háború közötti időszak egyik magyar gazdasági ideológusa szerint a szociálpolitika a be nem avatkozó passzív liberális állam és a szocializmus együttes visszautasításából keletkezett. Az aktív állam első megnyilatkozása a szociálpolitika, aminek egyik fő vonása az „osztályközi" politika. Ez annyit jelent, hogy az osztályellentétek káros voltának felismerése mellett törekedtek annak lehető tompítására. Az osztálykülönbségek ugyanis — ezen elmélet szerint — nem az eltérő tulajdonviszonyokból fakadnak, hanem az emberek közötti különbségekből, ami szociálpolitikai intézkedések sorozatával csökkenthető, ami tehát nem karitatív gondoskodás, vagy humanizmus, hanem intézményszerű orvoslás (4). Ilyen orvoslást kívántak tenni a munkanélküliség felszámolására, amihez a pályaválasztási tanácsadástól vártak segítséget. „A munkaerőnek a társadalmi és gazdasági viszonyokhoz mért egészséges felhasználásához fűződő nagy érdekekre való tekintettel a pályaválasztás nem pusztán egyéni, hanem közérdek is. Ebből kifolyólag a pályaválasztási tanácsadás kérdése hatósági feladat és gondoskodás tárgyát is kell, hogy képezze" (5) mondotta egy a munkaerőirányítását szabályozó vezető tisztviselő. Ha azonban a munkaerő megfelelő elhelyezése állami feladat, akkor a pályaválasztási tanácsadás is valamilyen állami intézkedést igényel. Szociálpolitikai törvények határozzák meg 1928-ban (1928. 40. törvénycikk 99§), hogy a pályaválasztás érdekében pszichotechnikai vizsgálaton kell résztvennie az iparban szakmát tanuló fiatal munkásoknak (6). A pszichotechnikai vizsgálatok kodifikálása és kötelezővé tétele az ilyen jellegű vizsgáló intézmények megjelenését és az alkalmazott pszichológia elméletének fejlődését eredményezte Magyarországon. Alkalmazott pszichológiai intézmények a gazdasági gyakorlatban Az egyik legnagyobb vizsgáló laboratórium a Társadalombiztosítás keretében működő Képességvizsgáló Állomás volt. Itt évente több ezer ifjút vizsgáltak eleinte még hagyományos pszichotechnikai módszerekkel, majd a 30-as évek végétől személyiséglélektani módszerekkel is. Jelentős segítséget adott a pályaválasztási tanácsadó munkához a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium (Budapesti pedagógusok továbbképző intézménye) Pszichológiai laboratóriuma, és a Gyermeklélektani Intézet, amely a mai Akadémiai Pszichológiai Intézet elődje volt. Számos nagyvállalat is létrehozott pszichotechnikai laboratóriumot, ame-