Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Pető György: Vázlatos kép a magyar villamosítás kezdeti két évtizedéről, ezen belül az úttörő jellegű Heves megyei fejlődésről

fogékonyságát. Méltán írt így a korabeli Technológiai Lapok: „mind elrendezése, mind kivitelezése tekintetében vidéki városok czéljaira való ilyen műnek valójában jeles mintaképéül tekinthető." b/ A hatvani központi villanytelep Hatván községének vezetésében 1901-ben merült fel a villamos közvilágítás gondolata annak hatására, hogy a helybeli cukorgyár egyik tulajdonosa elhatározta kastélyának villanyvilágítással való ellátását. A budapesti Hazai Villamossági Rt nevű cég 1902 februárjában küldött ajánlatot a község elöljáróságának villamos világítás ügyében. Ennek eredményeképpen világítási bizottságot alakított a községi vezetés, a bizottságnak a cukorgyár igazgatója és a vasúti pályaudvar fűtőháza és javítóműhelye gépészmérnök vezetője személyében műszaki szakember is tagja volt. Mint kiderült, ez jó műszaki hátteret biztosított a döntés és a terv megvalósításának folyamatában. Márciusban már megkezdődtek a tárgyalások a céggel, júliusra elkészült a szerződéstervezet, ezt októberben jóváhagyta a község képviselőtestülete, az év végére pedig megtörtént a kereskedelemügyi minisztérium jóváhagyó véleményezése és a megyei jóváhagyás is. Így az ajánlattételtől számított 1 évre, 1903 februárjában érvénybe is lépett a szeződés, amely szerint a részvénytársulat kötelezte magát, hogy a tervek végleges jóváhagyásától számított 7 hónapon belül megkezdi a világítást. Időközben még 1902 augusztusában az államvasutak igazgatósága is tárgyalásokat kezdett a villamossági vállalattal a hatvani pályaudvar világításának megoldására. Emiatt számításokat végeztek és kiderült, hogy a község igénye szerint tervezett telep bővítésére van szükség. A terveket ennek megfelelően átdolgozta a vállalat, a bővítést pótszerződésbe foglalta a községgel, ezzel párhuzamosan pedig a vasútigazgatósággal is szerződést kötött az állomásépület, műhelyek és pályaudvar világítására. A módosított tervek jóváhagyása után a villanytelep és hálózat építési munkái .1903 októberében kezdődtek és a téli szüneteltetés után 1904 márciusában folytatódtak. Júliusban már üzemi próbákat tartottak, 1904 szeptember l-jén pedig megtörtént a hivatalos üzembehelyezés nagy ünnepség közepette. A községi képviselőtestület díszközgyűlést tartott, majd a villanytelepre vonult az átadásra, a Hatvani Hírlap című helyi újság pedig ünnepi számot adott ki ebből az alkalomból. A század elején egy nem egészen tízezer lakosú községnek valóban nagy eredmény volt egy korszerű villanytelep és világítási hálózat létrehozása (8, 9). Az áramfejlesztő telepen 2 gépegység került beépítésre, az egyik tartalékul szolgált meghibásodás, illetve megnövekedett fogyasztás esetére. A gépek 3000 V-os 50 periódusú háromfázisú váltóáramot szolgáltattak. Néhány fontosabb műszaki jellemző: — gőzgép: 120 „lóerő" teljesítményű, fordulatszáma 200/perc; — generátor: 80 kW teljesítményű; — gőzkazán: 95 m

2 fűtőfelületű; — a telep 3000 V-os áramát 8 db transzformátor alakította át 150 V-os feszültségűvé a fogyasztói hálózat számára; — a közvilágításra 156 db 16 gyertyafényű (kb. 50 W-os) izzólámpát szereltek fel, további 300 darabot középületekben és a pályaudvaron, közel 1700