Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Królikowski, Lech: Bem József (Zakariás) tábornök és mérnök

egy Bem-kortárs biográfus (28): „Akkor egészsége romlott, egyre keserűbbé vált és közel volt a kétségbeeséshez." Az egyik legtehetségesebb lengyel katonatiszt — Józef Bem tábornok tétlenségre kárhoztatva, élete tengetéséhez szükséges pénzeszközöket nélkülözve, a betevő falatért „dolgozott gy mesterséges csirkekeltető telepen" (29). Az idézet Zygmunt Milkowski munkájából származik, őszinteségében is brutális, de élesen szókimondó módon ábrázolja Bem pozícióit a Lengyel Politechnikai Egyesület bukása utáni időszakban. 1836 tavaszán Bem kiadói tevékenységbe fogott. Publikációiban két vonal tapintható ki; az egyik a politika határát súrolja, míg a másik a tudományok határán mozog. Még a Lengyel Politikai Egyesület idejében Bem egy részvénytársaságot alapított, amelyik 100 db egyenként 50 frank értékű részvényt adott ki a politikai propagandapublikációk finanszírozása érdekében. Szándéka volt, hogy francia és angol nyelven memorandumot jelentetnek meg, melyben indokolják Lengyelország függetlenségének feltétlen szükségességét. A memorandum egy speciális propagandatérképet tartalmazott volna Lengyelországról és Oroszországról. Bem, aki akkoriban Gluchowski néven működött, meg is csinálta a kiadványt, és 1836-ban „La Pologne dans ces anciennes limites et l'empire des Russie" címen kiadta. A másik témakör, ahol Bem dolgozott, az Antoni Jazwinyski által kidolgozott oktatási módszer, mely elsősorban a történelemtanításhoz alkalmas. 1836ban Jazwinyski lemondott a Lengyel Politechnikai Egyesület javára a szerzői jogokról (30), így annak bukása után Bem személyesen vette át az ügy gondozását. 1836—1843 között Bem kidolgozta és kiadta a módszerről szóló munkák egész seregét, amelyet a későbbiek során a köztudat a lengyel mnemotechnikai módszernek nevezett el. Legismertebb munkái: Exposé Général de la Méthode mnémonique polonaise perfectionnée á Paris par g. Bem. Paris 1839; Planches et tableaux de l'expose général de la méthode mnémonique polonaise par g. Bem. Paris, 1839; Exposé de la méthode mnémonique fr-polonaise, par gén. Bem. Paris, 1843, valamint a módszer segítségével kidolgozott Atlas chronologique d'historie de Francé, Paris, 1842. Bem a mnemotechnikai módszerhez hatalmas reményeket fűzött, abban bízott, hogy alkalmazni lehet a történelem általános oktatásához. Ha ez valóban így lett volna, akkor a sikert komoly pénzügyi bevételek kísérték volna a szerzői jogokért. Az az érzés merül fel, hogy a piac megnyerése céljából Bem a módszert frank-lengyel módszerként vezeti be, de a mnemotechnikai módszer nem ért el különösebb sikereket, így Bem tovább adósodott, ezúttal e vállalkozása pénzelése miatt (31). Bem még jobban megkeseredett és figyelme egyre inkább az európai politikai porondokon lezajló történésekre irányul. A legutóbbi időszak Bem életében a forradalmi nézetek gyors beérésének időszaka. Kisztina Ostrowsához írt levelében ezt írja: „A nagy politikai események gyakran oly rendkívüli és gyors tempóban fejlődnek korunkban, hogy egy percig sem szabad kételkednünk törekvéseink egykori szerencsés sikerében." Annak ellenére, hogy állandóan arra várt, hogy Európában lavinaszerű társadalmi-politikai mozgások következnek be, teljesen meglepték őt az 1846-os krakkói események, az udvarházak lakóit és a krakkói forradalmárokat lemészárló galíciai parasztok, akik készséges, bár kényelmetlen kiszolgálói lettek