Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

— régi szerkezetek — voltak találhatók. A vízimalmok többségénél felülcsapós vízi kerekeket találhattunk, melyek lényegesen jobb hatásfokúak voltak, mint az alulcsapós vízi kerekekkel szerelt malmok (24). A Bakony-Felvidéken a század elején még több vízimalomban használtak kezdetleges őrlőberendezéseket. A berendezések általában kőj arattál, vagy már kiegészítve pitlés szitáló berendezéssel dolgoztak. Még az 1950-es évek elején is találkozunk csak kőjáratokkal szerelt malmokkal, melyekben lisztet őröltek. A vízikerékről átvitt energiát még fa fogaskerekekkel, orsókkal oldották meg. A malomkő kiemelését, állítását pedig vashíd segélyével végezték el. 4. Alulcsapós vízikerék. Zalaegerszegi skanzen Több kis kapacitású vízimalomban már megtalálhatók voltak a kisebb típusú, 11. számú GANZ-hengerszékek, de elterjedtek a könnyű kivitelben gyártott „OSER" típusú, szimpla és dupla kivitelben gyártott hengerszékek is (25). Említést kell^hogy tegyek arról is, hogy az OSER hengerszékek nem csak a vízimalmokban terjedtek el, hanem szívesen használták azokat könnyű kivitelük miatt a hajómalmokban és szélmalmokban is. A gyakran megrongálódott, vagy tönkrement vízi kerekek, belső nagy fogaskerekek, vagy éppen a vízfejek javítását malomácsok végezték. Az országban is, de különösen Veszprém megyében még a század közepe táján is számtalan malomács dolgozott, akik a megyéktől távoleső vízi- és szélmalmokban is készítettek különféle kerekeket, vagy épp azok javításait végezték el. A mai kutatásoknál is gyakran találkozunk még vízi kerék készítésével, javításával az 1950-es évek előtti időszakban. A malomácsok legtöbb esetben a helyszínen végezték el a javításokat, de az új kerekek, berendezések készítését is, nagy szakértelemmel (26). A vízi kerekek, belső fogaskerekek tönkremenése nagy kiadásokkal és