Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

WÖLLER ISTVÁN* A MAGYAR MALOMIPAR FEJLŐDÉSE ÉS MŰSZAKI EMLÉKEINEK VÉDELME Az utóbbi évtizedben mind többet foglalkozunk a magyar malomipar múltjával, a múlt műszaki emlékeinek védelmével. Több rendelkezés látott már napvilágot, melyek a malomipar technikatörténeti emlékeivel, a létesítmények védelmével foglalkoznak. A rendelkezések eredményeként jelentős sikereket értünk el. Amikor azt vizsgáljuk, hogy mely tényezők azok, melyek a malomipart kiemelték a manufakturális céhrendszerből, és a fejlődés útjára lépett, nem mehetünk tovább anélkül, hogy ne beszéljünk a XIX. században kialakult és a világviszonylatban is elismert magyar malomipar fejlődéséről. Magyarországon az 1830-as évek végéig műszakilag legfejlettebb malomtípusnak a vízimalmok számítottak. Legelterjedtebbek azonban a szárazmalmok voltak, s a lakosságot nagyobb részt ezek a malmok látták el liszttel, a még mindig kezdetleges berendezéseikkel (1). A malomiparban -a kisipar jellege még a XIX. század elején általános. Ekkor a békebeli Magyarországon kb. 95 000 malom volt üzemben. Hajtóerejük a víz, szél és állati erő (2). 1839-ben Széchenyi István gróf alapította meg az első pesti „József" gőzmalmot, melyet a svájci Schulzberger-féle hengerszékekkel szereltetett fel, és ahol már a száraz búzának daraőrléses feldolgozását vezette be. A már hengerszékekkel őrölt búza lisztjének minősége minden várakozást felülmúlt. Lisztje hamarosan külföldön is nagy érdeklődést váltott ki. Ez a malom tekinthető Magyarország első nagymalmának. Hogy a malom alkatrészeinek pótlását megfelelően biztosítani tudják, saját öntödét állítottak fel, melynek vezetését az akkor Magyarországra érkező Ganz Ábrahám öntő vándorlegényre bízták (3, 4). Ganz Ábrahám a hengermalomban jól keresett, és elhatározott szándéka az volt, hogy alkalomadtán önálló öntödét létesít a magyar fővárosban, mert úgy látta, itt találja meg számításait. S a szándék valóra váltásának ideje hamarosan elérkezett. 1844 őszén Ganz hirtelen kilépett a „József" gőzmalom szolgálatából, majd rövid időn belül telket vásárolt, és létrehozta saját öntödéjét (5). Ganz Ábrahám minden lehetőséget megragadott üzemének fejlesztésére. A nagy tekintélyű szakember kereste a lehetőséget á termékbővítésre. Épp eb* 8200 Veszprém, Kádártai u. 9.