Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Wöller István: A magyar malomipar fejlődése és műszaki emlékeinek védelme

ben az időben a magyar nagyipar fejlődése szükségessé tette a vasúthálózat építését, melyben Ganz derekasan ki is vette a részét. A külföldön szerzett tapasztalatai alapján kifejlesztette a vasúti kerekek kéregöntését, majd később ezt a technológiát vitte át a malmi hengerek gyártásához. A közben folyamatosan épülő nagyobb gőzmalmokba szerelt Schulzbergerféle hengerszékeket is az általa öntött rovátkás hengerekkel látták el. Az öntött, rovátkás hengerek még távol állottak a tökéletes hengerektől, de a töretés céljára annyira megfeleltek, hogy bevezetésük után egész sor új malom keletkezett Magyarországon, melyek hengerszékeit Ganz-féle hengerekkel szerelték föl. Ilyenek voltak: 1. Egyszerű malomkőjárat, 38"-os malom- 2. GANZ 11/a szimpla, faszekrényes henkövekkel. Köveskál — Penész Kálmán gerszék 1904-ből. Nagytevel — Erdész vízimalmából Ignác vízimalmából 1851. Mandl Eduárd és Társa malom, Nyírbátor, 1862. Haggenmacher Henrik gőzmalma, Budapest, 1866. Hungária gőzmalom, Budapest, 1867. Concordia malom, Budapest, 1867. Lujza malom, Budapest, 1868. Erzsébet malom, Budapest, 1868. Molnárok és Sütők gőzmalma, Budapest, 1868. Viktória malom, Budapest, 1873. Schmidt és Császár gőzmalom, Budapest, 1876. Az Első BudaPesti gőzmalom budai malma, Budapest, 1880. Király-malom. Hedrich és Strauss, Budapest, 1880. Krausz—Mayer és Fiai gőzmalma, Budapest (Gizella malom). Ganz Ábrahámnak, hogy a gyárát továbbfejlessze, mérnökökre volt szüksége. Mint mérnök 1859-ben került a gyárhoz Mechwart András is, aki Schweinfurtban született. Lakatos szakmát tanult, majd 1855-ben mérnöki oklevelet szerzett. Több gyárban dolgozott, majd a nürnbergi malomgépgyárban is, ahol nagy gyakorlatot szerzett a malomgéposztályon. A már nagy gyakorlattal és jó ké-