Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - Kovács Győző: Magyarok a számítástechnikában

műveletek elvégzésére szolgáló logarlécet — hiszen munkájuk során Boole algebrai feladatokat oldanak meg folyamatosan. A logikai változókat itt nem billentyűzettel, hanem fa rudak eltologatásával lehetett beállítani, majd az eredményt az elmozdult keresztrudak helyzetéből lehetett leolvasni. A konstrukció, ha nem is túl egyszerű módon, de alkalmas volt bonyolultabb feladatok megoldására is. Ilyenkor több gépet kellett egymáshoz illeszteni. 1953-ban leírta, majd el is készítette a genetikus logikai gépet, amely már jelfogókkal működött. ]A bemenő adatokat egy furcsa lyukrostélyon lehetett beadni. A bábuval bedugott lyukak jelentették a logikai 1 és a szabadon maradt lyukak a 0 értéket. A géppel nem csak az értéktáblázatot lehetett kiszámolni a diszjunktív normál alakból, hanem ahogy a neve is mutatja, következtetni is tudott, azaz a megadott ítéletekből egy másik ítéletet (következményt) határozott meg. i 4 c • * • * -jgv u*n^r I ¿4 • Ti J iT + HÉ vv v

" A A 6 3k. A í—ytí—^— SS © 010 0 JLLLÍ J..I.L 4. A genetikus logikai gép részlete Foglalkozott a beszédíró géppel is, 1930-ban konstruált is egy gépet, amelyre német szabadalmat akart kérni. Elutasították, mondván, hogy „a beszédíró gép elvileg lehetetlen". Végül 1940-ben fogadták el bejelentését (N 3557, 1940.). A hangfelismerést optikai úton akarta megoldani, az ötletet valószínűleg a hangosfilmtől vette. A hang elektronikus elemzése helyett az optikai képet vizsgálta, optikai rácsot használt. A munka befejezését a II. világháború akadályozta meg. Szabadalmat adott be mozgásmásoló járógépre (138.734—1944. nov. 11.). A gépben az ember lábainak a mozgását egy elektronikusan vezérelt, sűrített