Technikatörténeti szemle 17. (1988-89)

TANULMÁNYOK - H. M.: Adalékok a nevezetes tordai fahíd történetéhez „Épült itt helyben, Tordán”

katariéra, aki művében (Dissertatio de methodó futuram pontis lignei uníco arcú constaturi, firmitatem investigandi, 1780) nemcsak rajzokat és táblázatokat ad, hanem differenciálszámítással egy egyszerű tartó minimális terhelését is kiszámítja. Elméletileg tehát megvoltak az európai szintű felkészülés lehetőségei Erdélyben is. A gyakorlatban viszont alig volt képzett mérnökünk. A XVIII. század végén már ismert volt mind a három híd-<alaptípus: a hagyományos keret- és ívhidak mellett megjelentek az első vasszerkezetű függőhidak is. A hidak addig kőből, vagy fából készültek, az első vashíd 1755-ben épült a Severn folyó felett. Sok fahíd épült ekkor Amerikában is ívhíd-rendszerben. A legnagyobb fesztávolságúak közé sorolható a svájci Limnat- és az amerikai Shuykill-híd 119, illetve 103 méter fesztávolsággal. A középkori rácsos fatartókat egyre gyakrabban cserélik fel több fás ékelt gerendatartókkal. Fontos újítás volt á főként Németországban és Ausztriában alkalmazott Howetartó (20). A hídépítés történetében külön fejezetet képviselnek az erdélyi vonórudas fa ívhidak, amelyek a XVIII. század végén és a XIX. század első felében készültek. A három legnagyobb ilyen híd lebontását követően komoly tanulmányt tett róluk közzé Murin István 1910-ben (21). Íme néhány híd adatai: Építési Lebontásának Nyílásai ideje éve (m) Fogarasi Olt-híd 1778—1782 1906 50 2x28 (?) Tordai Aranyos-híd 1798—1815 1909 48 Fenyőfalvi Olt-híd 1838—1842 1907 8 2x45 8 Segesvári Küküllő-híd Mária Terézia 1970 43 kora A Székelyföldön gyakran építettek kettős függesztőműves hidat, amelynek teherviselő eleme fordított V alakú tartókból tevődött össze. Néha — egyszerűbb megoldásként — csak egy V alakú tartót alkalmaztak. A Bánságban török hatást tükröző kőhidak is épültek. A korszak híres fahídjai napjainkra szinte mind elpusztultak, Amerikában azonban többet is restauráltak. Hol, mikor, és miből készült a tordai híd? Helyének megválasztása nem okozott gondot: a folyónak azon a szakaszán épült, ahol az előző hidak álltak (22). Az 1798. évi számadásokból kiderül, hogy ekkor még létezett a régi híd, tehát mellette épülhetett az új. A város számadásaiban ebben az évben jelennek meg az első kiadások „a mostani Aranyos Vizein levő Hídnak újannában való készítéséről" (23). Az építkezés idejéről a híd felirata így tudósít: „hat esztendőkig foly verejtékek után állíttatott fel 1804-ben, óhajtott véget ért . .. 1815-ben". Az előmunkálatokat is beleszámítva 1798-ban kezdődött a tulajdonképpeni építés, a váza készülhetett el 1804-ben. A műszaki és a szállítási feltételek csak fahíd építését tették lehetővé. Erdélyben ekkor a vastermelés még javarészt a hagyományos módon, elavult berendezéssel, szűk keresztmetszetű üzemekben folyt, s a feldolgozásával is