Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha lajos: A mágneses deklináció korai adatai a Kárpát-medencében

A napóra egy könyv alakú hordozható mechanikus óra kiegészítő részeként készült (bizonyára a pontatlanul működő óraszerkezet ellenőrzésére). Az aranyozott sárgaréz óratokon olvasható felirat: „576 MICHAEL WOLFF". A szerkezetet és bizonyára a kompaszt is Michael Wolff nagyszebeni órásmester készítette, maga az óratok Martinus Fenich ötvösmester munkája. Lehetséges, hogy ma már csak a tok és a napóra eredeti (3) (Vass 1984, No. 141). 2. c. Eperjesi mérés (és szélrózsa-rajz), 1660 körül Az első írásos adat a mágneses deklinációról a Kárpát-medence területéről a felvidéki Eperjes (ma Presov, Csehszlovákia) város látképén található, az 1660-as évekből. A metszet Bayer János eperjesi tanár 1662-ben kiadott „Ostium vei átrium Naturae" (A természet pitvara avagy előcsarnoka) c. munkájának címlapjául készült, de megjelent önálló vedutaként is. A XVII. század derekán az eperjesi evangélikus iskola körül egy jól képzett tudományos kör alakult ki: itt dolgozott Bayer, valamint Czabán Izsák és a szászországi születésű Hibner Israél (1619—1668), aki csillagászattal is foglalkozott. Hibner készítette az Eperjes látképét ábrázoló metszetet, és minden bizonnyal ő határozta meg 1660 körül a mágneses deklináció értékét is (Zemplén 1961, Bartha 1976). Eperjes látképe 1660 körül, a jobb alsó sarokban irányrózsa, a mágneses deklináció jelzésével, és értékének feltüntetésével. (Hibner Isráél mérése és rézmetszete, 1660 k.) A látkép jobb alsó sarkában látható irányrózsa felirata adja a deklináció értékét: „declin 30,5 Gr" (Deklináció 30,5 fok). A szélrózsa északtól kelet felé irányuló kitérést mutat, de feltehető, hogy a rézmetsző cserélte fel az irányt, mert a logikus érték —30,5 nyugati kitérés lenne. (A rézmetszet jó reprodukcióját közli: Szilágyi S. „A magyar nemzet története", VII. köt. 304 old. Budapest, 1898.)