Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - ifj. Bartha lajos: A mágneses deklináció korai adatai a Kárpát-medencében

2. d. L. F. Marsigli mérései, 1696 Luigi Ferdinando Marsigli (1658—1730), humanista tudós, a török hódítók elleni háború hadmérnöke 1696-ban elsősorban a térképfelvételek helyesbítésének céljából végzett mágneses észleléseket Magyarország területén. Ez a munkája azonban több szempontból is jelentős. Elsősorban azért érdekes, mert nem csak a Kárpát-medence területén, hanem Európában is az első, céltudatosan megtervezett és végrehajtott mágneses felmérésnek tarthatjuk. Erre utal az is, hogy a Magyarország területén bemért hét pont nagyjából két meridián vonalában helyezkedik el: Buda, Baja és a Dráva—Duna összefolyás (nagyjából Eszék — Ősiek, Jugoszlávia) a 19°-os (Greenwich-től keletre) hosszúsági körön a Duna vonalában; Eger, Szeged, Szolnok és Titel (Titul, Jugoszlávia) a 20°-os délkörön a Tisza vonalában van (Marsigli 1700, Deák 1986). Ezeken kívül még Bécsben mérte meg a deklinációt (itt —ll°-os nyugati eltérést kapott). Marsigli magyarországi mérései —9° 15' (Titel) és 10° 00' (Baja, Szeged) közti értékeket adtak 1696-ban. A Tisza vonalába eső állomások középértéke —9,5°, a Duna-vonal pontjainak középértéke —9,8° (nyugati) elhajlás. Jelentőssé teszi Marsigli deklináció-méréseit az, hogy ezek az adatok rákerültek Edmond Hálley 1702-ben megjelent második izogon-térképére is. Erre a következőkben még visszatérünk (4). 2. e. Mikoviny Sámuel mérése Pozsonyban, 1728 Ugyancsak a térképfelvételek pontosságának fokozása érdekében végezte Mikoviny Sámuel (1700—1750) magyar mérnök és térképész 1728. évi deklináció-mérését Pozsonyban (németül: Pressburg, ma Bratislava, Csehszlovákia). Mikoviny a pontos térképfelvételi módszerek elveinek lefektetésére törekedett, és ennek során egy „minta-mérést" végzett, 1728-ban meghatározta Pozsonyban a deklináció értékét. Több, különböző méretű mágnestűvel végzett mérésből, középértékként —12° 30' nyugati kitérést kapott. A későbbiekben ezt az egész ország területére érvényes adatnak tekintette (Mikoviny 1732, Irmédi-Molnár 1930). 2. f. Tőke István mérése Nagyenyeden, 1735 körül Az erdélyi Nagyenyed (ma Aiud, Románia) híres református kollégiumának tanára, Tőke István (?—1768) egyike volt Magyarországon az első, rendszeresen kísérletező fizikusoknak (Zemplén 1964). Kísérletei során, 1735 körül meghatározta a mágneses deklináció értékét Nagyenyeden. Erről a méréséről „Institutiones philosophiae naturális dogmatico-experimentalis ..." c, 1736-ban megjelen könyvében számolt be. Műve 120. oldalán ezt írja: „Hoc praxi exploratum habemus Arcúm Declinationes Enyedini esse 10 gradi". Vagyis Nagyenyeden a deklináció —10" volt a mérés idején. 2. g. Katonai mérések Erdélyben, az 1730-as években Nagyjából a nagyenyedi méréssel egyidejűek azok az erdélyi várostérképek és látképek, amelyeket az osztrák császári hadmérnökök vettek fel. A kéziratos térképek Johann Conrad von Weiss mérnökkari alezredes majd ezredes