Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Tringli István: Adalékok a Magyar Állami Földtani Intézet dualizmuskori történetéhez

alapításának első évtizedében — még az alapítólevél is tartalmaz rá utalásokat — nyaranta rendszeresen fogadtak a felvételeken földtan iránt érdeklődő bölcsészhallgatókat. Az oktatásnak ez az intézeti munkával összekötött gyakorlása máshol is elterjedt volt: Gesell Sándor, a magyar intézet későbbi bányafőgeológusa, a bécsi intézetben napidíjasként dolgozott, s közben ugyanott az egyetemen tanult. Egy évig állt fenn a minisztérium Földtani Osztálya. 1869. június 18-án Schönbrunnban Ferenc József aláírta az alapító oklevelet. A magyar királyi Földtani Intézet igazgatója Hantken Miksa lett, Hoffmann Károlyt „m. kir. főgeológnak", Winkler Benőt és Böckh Jánost „segédgeológnak" nevezték ki. A tudományos dolgozók sora nemsokára kibővült pávai Vájna Elekkel és két gyakornokkal: telegdi Roth Lajos, addigi pénzügyminisztériumi számtiszttel és Gaál Dénes frissen végzett keszthelyi akadémiai növendékkel (12). Az Intézet alapokmányban rögzített céljai a következők voltak: „a., A magyar korona országainak részletes földtani felvétele és a felvételek eredményének a tudomány, a földművelés és az ipar igényeinek megfelelő módon való megismertetése. b. , A magyar államterület általános és részletes földtani térképeinek készítése és kiadása. c. A magyar államterület földtani alkotásában résztvevő képződményeket és azoknak jellegét előtüntető kőzet és őslénytani gyűjtemények felállítása. d. , Talaj, ásvány és kőzet vegyelemzése mezőgazdasági, bányászati és ipari tekintetben." Azzal, hogy a megalakult intézet a FIK felügyelete alá került, biztosítékot nyert arra, hogy munkáját széles síkon folytassa, mégpedig oly módon, hogy hozzáláthat az ország átfogó földtani térképezéséhez. A Pénzügyminisztérium — amely a bányászat gazdája is volt — felügyelete alatt már a kezdet kezdetén háttérbe szorította volna a praktikum a tudományos oldalt, hisz feltehetőleg egyoldalúan a bányaművelés szempontjából érdekes felvételek folytak volna. A Pénzügyminisztérium felkérésére elvégzett későbbi munkák is ezt igazolják, akkor azonban már az alapfeladatok elvégzése jelentősen előrehaladt. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium a tudományos feldolgozás felkarolója lett volna, de a FIK fennhatósága ez esetben a fojtogató pénzhiánytól mentette meg a hazai geológiai intézetet. Az Intézet kutatási területei A térképezéssel egybekötött földtani felmérések ott folytatódtak, ahol a birodalmi intézet dolgozói abbahagyták: a Dunántúlon. Az első önálló munkát, még mint a minisztérium földtani osztálya, Buda és Pest környékének felvételeit 1868 nyarán kezdték meg. (13). Hoffmannak a Budai hegységről szóló munkájával kezdődött a kutatásokhoz kapcsolódó publikációk sora. Hogy vállalkozhatott egy ilyen kis létszámú intézet ekkora munkára? A földtani vizsgálatok a bécsi intézetnél is folytatott gyakorlathoz kapcsolódtak, áttekintő jellegűek voltak. Lassan a részletesebb felvételek irányába fordult a kutatás, ami végül oda vezetett, hogy a tárgyalt korszak végére tudták csak az ország felmérését befejezni. A dunántúli felvételeknél még az áttekintő módszer dominált, az országrész térképezését lényegében 1879-re befejezték.