Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - †Kempler Kurt: Adatok az Országos Közegészségügyi Intézet létesítéséről és működésének kezdetéről

kiképzik. Nagyon kívánatos volna, ha az intézet működésének megkezdéséig legalább egy vagy két ügyesebb nőt itthoni laboratóriumokban ilyen munkára begyakorolhatnánk. Tervbe vettük, hogy a jövőben majd mi is kiképzünk ilyen laboratóriumi segéderőket, hisz a jövőben mind több ilyenre lesz szükség". A férfi segéderők munkáját aránylag rövid idő alatt látta elsajátíthatónak. Fiatal „inasokat, tanoncokat" kívánt felvenni és kiképezni, mert Németországban nagyon beváltak ezek a „laboratóriumi inasok". A segéderők kérdésénél kissé hosszabban időztünk, és talán többet idéztünk szószerint, mint az első megközelítésben arányosnak tűnik. Tudomásunk szerint azonban ennek a témának a kutatása mind ez ideig elkerülte a figyelmet; itt jó alkalom kínálkozott erre. Ugyanakkor teljesebbé teszi Johan Béláról, mint szervező tehetségről kialakítandó képünket. Mindez sok tapasztalaton, objektív alapokon is nyugodott. Így pl. az idézetben említett Jugoszlávia hasonló intézetével és annak vezetőjével, Stampar dr.-ral igen jó személyes kapcsolata is volt (26). Ismertetését azzal a reménnyel zárta, hogy 1927-től, az új intézet megnyitásától hazánk e téren is versenyben állhat az európai államokkal. „Elszegényedett, feldarabolt állam lévén, nem versenyezhetünk az épület nagyságával, a berendezés fényességével... a versenyt... az intézeti tagok munkájának minőségével (eredeti kiemelés) fogjuk felvehetni". Az OKI megnyitása Az új intézet pontosan a tervezett időpontban, 1927. július 1-én megkezdte működését. A népjóléti miniszter június 27-én rendeletet adott ki (27), mely szerint az eddig a M. kir. Központi Bakteriológiai és Közegészségügyi Vizsgáló Állomásnak (Budapest IX., Gyáli út 7.) küldött vizsgálati anyagokat július elsejétől kezdve az OKI címére (Budapest IX., Gyáli út 4.) kell küldeni. A megnyitó ünnep valóban nagyszabású volt; azon az ország kormányzója mellett három miniszter is megjelent. Voltak vendégek Amerikából, a Népszövetség egészségügyi bizottságától, és több külföldi állam is képviseltette magát. Vass miniszter azt hangsúlyozta, hogy az ország „a katasztrófa után" először ébredt annak tudatára, hogy jelenének ereje, jövőjének biztosítéka népének szaporodásában, egészségében és munkaképességében rejlik. Nagy elismeréssel szólt az orvostudomány és a kutatás ezirányú lelkes erőfeszítéseiről, eredményeiről, és kifejtette, hogy az intézetet nem a kutatás, hanem a kutatás eredményeinek gyakorlati felhasználásával a nemzet jólétének szolgálatába akarja állítani. Szerencsére Johan jól tudta, hogy kutatás nélkül ez megvalósíthatatlan, amint az is kétségtelen volt, hogy az ismert eredmények széles körű elterjesztése terén is óriási lemaradásban voltunk. A miniszter természetesen nem mulasztotta el, hogy az Alapítványnak, különösen Gunn professzornak is kifejezze hálás köszönetét. Az intézetet végül a kormányzó három nyelven tartott ünnepélyes megnyitó beszédével adták át rendeltetésének — amit akkor már javában teljesített. Az OKI munkásságának első évei Az intézet működéséről már az első, csonka évtől kezdődően rendszeresen megjelentek a „Jelentés" c. közlemények. Az elsőben (28) feltűnik, hogy Johon egyet. rk. tanár lett. Megtudjuk, hogy az intézet ténylegesen elkezdte július