Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - †Kempler Kurt: Adatok az Országos Közegészségügyi Intézet létesítéséről és működésének kezdetéről

(Később szó esik arról is: mennyire törődött Johan azzal, hogy az intézet működési költségeit leszorítsa.) Indoka elsősorban az, hogy — így figyelte meg tanulmányútján az Egyesült Államokban is — állami termelés esetén sokan ingyen jutnak hozzá az oltóanyaghoz. Az USA-ban nemcsak a szegényeknek adják ingyen, hanem a tehetőseknek is, hiszen az ő általuk fizetett adóból tartják fenn az intézetet. Természetesen magántermelés esetén „szigorú ellenőrzés" lesz szükséges, forgalomba hozatal előtti vizsgálattal és a forgalomban levő készítmények időnkénti ellenőrzésével. A kémiai osztály lesz az intézet legnagyobb osztálya. Legfontosabb feladata a gyógyszerek és a „specialitások" (törzskönyvezett gyári gyógyszerkészítmények) ellenőrzése. Változtatni kívánt a gyógyszertárak ellenőrzésén, mert jól látta, hogy a tisztiorvos akkor sem képes hatékony gyógyszertárellenőrzésre, ha jól képzett, mivel az analitikai ismereteket igényel. Megjegyzendő: ez a terve csak évtizedes késéssel valósult meg, addig — áthidalásként — a tisztiorvos által vett mintákat vizsgálta az OKI. A gyári készítmények tekintetében azt tervezte, hogy azokat még forgalomba bocsátási engedélyük kiadása előtt fogja analizálni az OKI, és csak ennek birtokában véleményezné azokat az OKT, és engedélyezné a hatóság. A már forgalomban levők általános ellenőrzését is előirányozta. A kémiai osztály feladata lesz a vizek vegyi analízise, egyes élelmiszerek vizsgálata. Hangsúlyozta, az osztályok szoros együttműködésének fontosságát. Külföldön látott olyan szervezeti felépítést, ahol a vizet minden szempontból egy azonos osztály vizsgálja. Viszont ritkán látott a vízosztályra a vegyész mellé bakteriológust beosztva. Így az a vegyész végzi ezt a vizsgálatot is, aki ha valami szokatlant lát, megakad; amellett fejleszteni sem tudja a vizsgálati technikát. Ezért láttu jobbnak a szakmai elkülönülést, feltéve, hogy sikerül a jó kooperáció mel^tt „az érdeklődést egymás munkája iránt ébren tartani". Ner.i irányzott elő külön osztályt a kutatásra. Erre egyébként minden osztályon maradt üres munkahely, mert — különösen eleinte — kevés lesz a személyzet. A napi vizsgálatok elvégzésén túl természetesen mindenki a kutatómunkának fogja szentelni az idejét. A modern színvonalhoz nélkülözhetetlen, hogy a tagok figyelemmel kísérjék szakmájuk legújabb vívmányait, és maguk is törekedjenek egyes tudományos problémák megoldására. Előre látta, hogy sok témához előbb a módszert kell majd kidolgozni. Az előzőekben vázolt ismertető megjelenését követő héten tette közzé a tervezés, az elrendezés részleteit aprólékos gondossággal és magyarázatokkal, 8 ábrával (25). Ezek ismertetése előtt két adatbeli ellentmondás: Johan korábban (17) 2240 négyszögöles telekről írt, utóbb 2370 négyszögölet említ. Ennek nincs jelentősége, bizonyára a kitűzéskor pontosították. A másik: a képviselőknek azt mondták, hogy az Alapítvány 5 évre a dologi kiadások 80%-ának fedezetét vállalta (20), most viszont Johan a közlemény lábjegyzetében meredeken csökkenő kulcsról írt: 80, 60, 40, 20 és 10%-os hozzájárulásról. Az eltérés magyarázata nem ismeretes. A tervezés ma is hasznos, érvényüket nem vesztett irányelveket tartalmaz. Mivel a telek frontja a Gyáli útra, azaz délnyugatra néz, ez a tájolás nem alkalmas laboratóriumok számára, mert a napsütés zavarja a munkát. A középfolyosótól külföldi tapasztalatok elriasztották: „többnyire sötétek és levegőjük