Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok

A De re metallica számos nyelven, sok kiadásban jelent meg, jó olvasmány, fordítása kitűnő; a magyar kiadásnak is története van. Faller Jenő 1954-ben javasolta az Országos Bányászati és Kohászati Egyesületnek a mű teljes magyar kiadását (egy fordítás készült is akkoriban, de nem az került kiadásra). Gyulay Zoltán 1961-ben már jelezte az új fordítás elkészültét azzal, hogy „ ... technikatörténet igazán eredményesen csak a gazdaság és társadalomtörténetbe beágyazva, azokkal kölcsönhatásban, tehát történészekfilológusok-technikusok kollektív munkájával művelhető." Az elhatározástól a megjelenésig még sok tenni- és elrendeznivaló akadt. A megjelent mű fordítása Becht Rezső kitűnő munkája, a fordító is mérnök, technikus volt. Nehéz lenne elsorolni, ki hogyan működött közre a nagyszerű munka magyar kiadásának létrehozásában. Egyelőre jelentkezés alapján lehetett a könyvhöz jutni, remélhetőleg újabb kiadása a széles körű elterjedést is lehetővé teszi. Talán még annyit, hogy erős bőr- vagy vászonkötés emelné a könyv használhatóságát. Napjaink magyar technikatörténeti „könyvtermésének" minden bizonnyal Agricola a legjelentékenyebb kötete. Horváth Árpád Greguss Ferenc: Élhetetlen feltalálók, halhatatlan találmányok. I—II. kötet. Móra, 1985. 448 o. Amerikai pedagógusok véleménye szerint az űrkutatás által kiváltott eufória legfőbb, legfontosabb eredménye nem is a Hold elérése, a távközlési műholdak üzembehelyezése, az űrszondák, űrtávcső, űrrepülőgép megoldása volt, hanem az a hatás, amit az új technika az ifjú nemzedékből kiváltott. Az űrkutatás eseményeinek hírei, a technikai részletek megismerése a fiatalokban a technikai érdeklődést fokozta, sokakat buzdított technikai pályák felé, egyszóval a technikai kultúra új fejezetét nyitotta meg. Az űrkutatás eredményei a fiatalok érdeklődését „feldobta", ami a jövő technikai eredményeiben fog megnyilvánulni, és az nagyobb plusz, mint amit a milliárdos programok jelentenek. Egy jól megírt, mozgalmasan illusztrált könyv hatalmas lendítőerő lehet az érdeklődés felkeltésében, irányításában. Hadd hivatkozzam e helyen talán szokatlan módon arra, hogy kisdiák koromban, az első világháború alatt — 1915-ben — megjelent Apor Dezső és Nagy Béla: Híres feltalálók és Hogyan készül c. könyvei feledhetetlen olvasmányélményt jelentettek számomra, és irányítottak pályámon. Greguss könyve is ilyen „feldobó" hatású, úgy járja be a technika történetének izgalmas korszakait, helyszíneit, hogy a fiatal olvasóból feltétlenül kiváltja a műszaki tudományok iránti lelkesedést. Egyik tényezője e hatásnak Greguss széles körű tárgyismerete és írói készsége. Az Eleven találmányok c. könyvével már olyan könyvet tett le a magyar ifjúsági irodalom asztalára, ami alkalmas a viharos lendülettel fejlődő biológia iránti érdeklődés felkeltésére (a biológiai folyamatokat a technikus szemével nézi). De maradjunk a nemrég megjelent könyvnél. Nem megy vissza az ókorba, a gőzgépnél kezdi, amit a XVIII. századi agitátorok „vasangyalnak" mondtak, nem minden pejoratív kicsengés nélkül. Rajzai szellemesek és „nem köszönnek vissza", vagyis — legalábbis a magyar irodalomban — jórészt ismeretlenek (lovak leeresztése a bányába, Newcomen gépe stb.). Szikrázó egek és emberek cím jól érzékelteti a statikus elektromosságról szóló mondanivalókat. Vaucanson automata kacsá-