Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Fejezetek a két világháború közötti erdélyi magyar természettudományos, ipari és orvosi folyóiratkiadás történetéből

közülük rövid életű, bár némelyek megjelentek az egész tárgyalt korszakon keresztül. Saját lapokkal rendelkeztek — némelyik többel is — a következő iparágak: autószerelő, molnár, cipész, csizmadia, fodrász, kőműves, fényképész, ékszerész, szabó, kéményseprő, hentes, pék, üveges, kőfaragó, könyvkötő, illatszerész, cukrász, asztalos, szobafestő, vendéglátó, kárpitos. A kereskedők is sok lappal rendelkeztek: fűszer és gyarmatáru, élőállat, gabona, autó, motor, kerékpár, papír, vas, cipő, fa, vegyszer, kenyér, tej, stb. Külön lapjaik voltak a gyáriparosoknak, vállalkozóknak, munkaadóknak, bankároknak stb. A munkaadók érdekeit külön szakmánként képviselték bizonyos kiadványok. A felsorolt lapok egy része az egész romániai magyar nyelvterületre vonatkozott, mások hatóköre csak egy megyére vagy városra terjedt ki. Azt is meg kell jegyezni ,hogy az ipari tárgykörben megjelent több tucat lap közül csak igen kevés képviselt olyan magas színvonalat, mint az itt korábban részletesen ismertetett Grafika, összességükben magasabb szintet csak az orvostudományi és gyógyszerészeti folyóiratok képviseltek. A természettudományi területen az itt már említetteken kívül alig jelent meg több folyóirat. A mezőgazdasági sajtóból a már tárgyalt Erdélyi Gazda volt a legszínvonalasabb. A természettudományos témák ekkoriban inkább a könyvek hasábjain jelentkeztek. Nem feledkezhetünk meg a Dienes László, majd Gaál Gábor által szerkesztett Korunk szerepéről — mely lap ugyan társadalomtudományi jellegű volt, de számos magvas tanulmánya érintett természettudományos tárgyköröket is, a folyóirat ilyen jellegű felmérésével azonban nem foglalkoztunk. Érdemesnek látszik megemlíteni, hogy a lap munkatársai az egész magyar nyelvterületről és szinte a világ minden részéről toborzódtak. A kortárs György Lajos szerint a lap: „a mai idők eszmeáramlatait világnézeti szempontból igyekszik ismertetni ...". A Korunk az Erdélyei Helikon és a Pásztortűz mellett a korszak legjelentősebb erdélyi magyar folyóirata volt. Jelentős kezdeményezés volt még természettudományos területen a Marosvásárhelyen 1925 decemberében alapított Tudomány és Haladás, amelynek alcíme vázolja a lap tartalmát is: „Közlemények az elméleti és alkalmazott természettudományok köréből". A havonta egyszer megjelenő folyóiratot Burger Dezső és Láni Oszkár szerkesztették. A rövid életű kiadvány 1926 áprilisában már meg is szűnt. Amint már többször említettük, a legszínvonalasabb szaklapok az orvostudományi és gyógyszerészeti szakterületen jelentek meg, ezért úgy gondoljuk, hogy csonka lenne e korszakról alkotott kép, ha nem foglalkoznánk e kiadványokkal is. Ezért a nem Erdélyi Múzeum Egyesület keretében kiadott gyógyászati lapok vázlatos tárgyalására is sor kerül. Nem sokkal az Erdélyi Orvosi Lap alapítása után Temesvárott indult meg a leghosszabb életű kisebbségi magyar orvosi szaklap, az Orvosok Lapja. 1920 novemberétől 1940 augusztusáig jelent meg. A lap felelős szerkesztője dr. Szana András volt. A folyóirat alcíme szerint: „A gyakorló orvosnak referál a gyógytudományok haladásáról", továbbá a bevezető szerint a folyóirat „könnyű referáló irányban alkalmat ad a mindennapi gyakorlatot érdeklő minden szakkérdésben, folytatólagosan a legújabb haladásról tudomást szerezni, oly alakban, mely módot ad azonnal a gyakorlatba át is vinni ezen ismereteket."