Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Fejezetek a két világháború közötti erdélyi magyar természettudományos, ipari és orvosi folyóiratkiadás történetéből

Az Orvosok Lapja kevesebb eredeti közleményt tett közzé, mint kolozsvári testvérlapja, az Erdélyi Orvosi Lapok. Programjához híven elsősorban a külföldi gyógyászati szakfolyóiratok közleményeit referálta. Azonban időnként egy-egy összefoglaló jellegű jelentősebb tanulmányt is közöltek. Így például dr. Kovács Kálmán röntgenológustól: „A gümőkóros nyaki mirigycsomók röntgenkezelése" című dolgozatot (Orvosok Lapja 1929. 1. sz. 1—6. p.), vagy Heim Páltól „A gyermekek sápadtságáról" című cikket (Orvosok Lapja 1929. 5. sz. 131— 134. p.) Külön érdekessége a folyóiratnak, hogy időnként szovjet vonatkozású orvosi híreket közölt, többek között a munkásbiztosításról, az ottani orvosképzésről, említést tettek az akkoriban újnak számító éjjeli szanatórium intézményéről is — egyébként az erdélyi magyar orvosi folyóiratoknak a szovjet orvostudományról tájékoztató cikkeit a marosvásárhelyi Spielmann József professzor gyűjtötte össze (11). A temesvári Orvosok Lapja megjelenése során igen sok reklámot és hirdetést közölt. Reklámoztak gyógyszereket, magyar tulajdonosok kezén lévő orvosi intézményeket. A külföldi cégek gyógyszerkészítményeit, tápszereit is reklámozták. Az Orvosok Lapja megjelenésének ideje alatt végig a gyakorló orvosok érdekeit igyekezett képviselni és érdeklődésüket kielégíteni. Ugyancsak Temesváron jelent meg a Praxis Medici 1924-től 1940-ig dr. Fischer Ferenc szerkesztésében. Ez a folyóirat is a gyakorló orvosok szaklapjaként kívánt szerepelni: „Az utódállamok magyarul is beszélő orvosainak szerény anyagi ellenértékért, a világirodalomnak, különösen a gyakorló orvost érdeklő részét referálja is" írta a lap bevezetője, tehát temesvári laptársához hasonlóan a Praxis Medici is a referálást tartotta egyik főfeladatának. A havonként megjelenő lap rendszeresen közölt eredeti közleményeket, gyakran foglalkozott hasábjain etikai problémákkal. Eredeti közleményként jelent meg hasábjain dr. Schmidt Béla (1881—1943) „Rheumatikus fájdalmak gyógyszeres kezeléséről" című dolgozata (Praxis Medici 1930. 12. sz. 605—606. p.). Egyébként Schmidt doktor megkísérelte felmérni az erdélyi magyar orvosok szak- és szépirodalmi tevékenységét, amennyiben a folyóirat hasábjain felhívást intézett az orvosokhoz: „Kisebbségi orvosok szak- és szépirodalmi munkásságáról, újságcikkekről, amelyek az utóbbi tíz esztendőben napvilágot láttak, katalógust óhajt összeállítani Schmidt Béla dr., kitűnő orvosszakíró. A szétküldött körlevelekre már sokan beküldték válaszaikat, de még mindig vannak olyanok, akik nem feleltek ... Ezen kartársakat, valamint mindazokat, akik nem kaptak körlevelet, nagyon kéri, a kiadandó mű érdemes szerzője, szíveskedjenek neki... megírni, hogy milyen szak-, illetve szépirodalmi dolgozataik — lehetőleg különlenyomataik egyidejű küldése mellett — újságcikkel jelentek meg 1919. január 1. és 1929. december 31. között... minden kisebbségi orvos önmagával szembeni kötelességének tesz eleget akkor, amikor nevezett orvosírót munkájában támogatja." (Praxis Medici 1930. 6. sz. 322. p.) Sajnos nincs arról tudomásunk, hogy ez a figyelemreméltó bibliográfia megjelent-e vagy elkészült-e egyáltalán. Ezirányú tevékenységéről Schmidt Béla annak idején a budapesti Orvosi Hetilap hasábjain is beszámolt (12). Ha ma ez az összeállítás előkerülne, sokkal többet tudnánk az erdélyi magyar orvosok két világháború közötti irodalmi tevékenységéről.