Technikatörténeti szemle 16. (1986-87)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: Fejezetek a két világháború közötti erdélyi magyar természettudományos, ipari és orvosi folyóiratkiadás történetéből

Néhány cikk címének a puszta felsorolása érzékeltetheti a lap jellegét: Lengyel Sándortól „Bevezetés a mesterszedés fogásaiba", a képmellékletek szövege magyar és román nyelven szerepelt. *Megemlítjük, hogy az egyik illusztráció Kós Károly egy linóleummetszetének másolata a Napkelet című folyóiratból. A „Táblázatszedés" ugyancsak L[engyel] S[ándor]-tól. „A centiméter és a tipográfiai pont egymáshoz való viszonya" L. A.-tól. „Grafikai iparágak lényege" Lengyel Sándortól. „A nyomdász kereskedelmi ismerete", „Papiros-minőségek" szerzője Kovács Gyula. Albert és Sándor: „Hogyan óvja meg a nyomdász egészségét?". Ugyancsak e szerzőpárostól érdekes történeti cikk jelent meg: „A könyvkötészet múltjáról és jövőjéről". Krizsó Kálmán írta az „Adalékok Kolozsvár város nyomdáinak fejlődéséhez" című cikket. Az ismertetett első szám további részeiben apróbb közlemények és hírek szerepelnek. Külön ki kell emelni a lap szép és ízléses külső megjelenését, kiállítását, a borítólapot a szerkesztő és legtöbb cikk szerzője Lengyel Sándor tervezte. A folyóirat mellékletének — mely ex libriseket is tartalmazott — kiállítása is igen magas színvonalú. A kiadvány megjelenése Erdélyben és a szomszéd országokban is jó visszhangot keltett. A szerkesztő egyébként Tevan Andorral is kapcsolatban állt. Valószínűleg a költséges előállítás miatt a színvonalas szaklap kiadásával kapcsolatban igen gyorsan komoly anyagi problémák jelentkeztek. Már az első szám szerkesztői üzeneteiben jelzik: „tiszteletpéldányt nem adhatunk, mert a nyomdaköltség oly magas a tanulni vágyó szaktársak oly kevesen vannak, hogy így is óriási deficittel küzdünk. Él bennünk azonban a remény, hogy hézagpótló, alapos és jó munkáinkkal sikerülni fog a közönyt legyőznünk s ha a nyomdaköltség fedezete biztosítva lesz, a kezeléssel járó fáradtságot nagyon szívesen honoráljuk." Amint Monoki bibliográfiájából tudjuk, Lengyel Sándor lapja 1921 júniusától csak 1922 júniusáig jelenhetett meg (10). Feltehetően anyagi okok és az illetékesek érdektelensége miatt szűnt meg. Sajnos bármennyire is szerettünk volna további ipari műszaki szaklapokat bemutatni, ez nem áll módunkban, egyrészt azon oknál fogva, mert bár sok ilyen jellegű anyagról van tudomásunk (többek között a Monoki bibliográfia alapján) az anyag gyakorlatilag hozzáférhetetlen, Magyarországon nem áll rendelkezésre. Ezt az anyagot a jövő kutatóinak kell feldolgozni, feltárni, és ha csak másolatban is, de meg kell szerezni az Országos Széchényi Könyvtár vagy más gyűjtemény részére. Ugyanis ezen anyag ismerete nélkül a korszakot feldolgozó gazdaság-, technika-, és tudománytörténészek, valamint általában a történészek csupán hézagos képet adhatnak a két világháború közötti Erdély történetéről, amely lényegében még feldolgozatlan. Ami viszont rendelkezésünkre áll az ipari, műszaki lapokból, az majdnem kizárólag érdekvédelmi jellegű, a szakszervezetek kiadványai és a munkaadóké, mindkét típusra az a jellemző, hogy szakcikkeket alig vagy egyáltalán nem közölnek, főleg érdekvédelmi cikkeket, híreket, szervezeti híreket tartalmaznak. Külső jellegzetességük, hogy külsejükben inkább hírlap jellegűek, nem közölnek hosszabb írásokat, efemer jellegű dolgokkal foglalkoznak. Elsősorban a kisipari szakmák rendelkeznek saját kiadványokkal, bár voltak a nagyiparhoz kapcsolódó lapok is, ez a körülmény tükrözi az akkori Erdély gazdasági állapotát. Érdekes jellegzetességük ezeknek a lapoknak, hogy jelentős részük két vagy három nyelvű, (magyar—román, magyar—német—román). Igen sok volt