Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Nők részvétele a természettudományos egyesületek munkájában Magyarországon a XIX. sz. második felében

riek kapcsán Máday Izidor ismét felvetette a kérdést és ekkor a közgyűlés meg­szavazta a javaslatot. 1873-ban 10 hölgyet vett fel az egyesület tagjai sorába (46) (akik akkor 3652-en voltak). Közöttük találjuk Wartha Vinczénét (az elsőt) és Zirzen Jankát. ' Zirzen Janka (1824—1904) a magyar nőnevelés kiemelkedő alakja volt. 1869-ben Eötvös József báró nevezte ki az Első Állami Népiskolai Tanítóképző­intézet vezetőjévé, 1873-tól megszervezte a polgári iskolai tanítónőképzőt, a ké­sőbbi Erzsébet Nőiskolát. Indított egy folyóiratot „Nemzeti Nőnevelés" címmel, jelentős szerepet játszott a Magyar Tanítónők Mária Dorothea Egyesületének megalapításában. Idős korára köztiszteletben álló személyiség lett, így válasz­totta be számos tudományos egyesület első női tagjai sorába. Halála után néhány évvel a fővárosban utcát neveztek el róla. (47) A Királyi Magyar Természettudományi Társulatban az elkövetkező évtize­dekben számos hölgyet választottak taggá, de még az évszázad végén is a tag­létszám 10%-a alatt maradt a nők aránya. Év összes tag Női tagság 1881 5483 98 (48) 1882 5575 98 (49) 1883 5640 98 (50) 1884 5790 94 (51) (52) 1885 5776 95 1886 5791 104 (53) 1887 5323 98 (54) 1888 5341 102 (55) 1889 7180 141 (56) 1890 7548 147 (57) Az első nő aki több írással szerepelt a Királyi Magyar Természettudományi Társulat lapjának, a Természettudományi Közleményeknek hasábjain Wartha Vinczéné dr. Hugonnai Vilma volt (1847—1922). Első cikkei e lapban 1894-ben jelentek meg. A folyóirat „Levélszekrény" c. rovatában a beérkezett egészséggel kapcsolatos kérdéseket válaszolta meg. Ezek nagyon köznapi témák voltak: „A hegymászás és az emeletre való járás" egy­formán egészséges-e, nem árt-e a „Kölnivíznek mosakodásra való használata".

Next

/
Thumbnails
Contents