Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Vámos Éva Katalin: Nők részvétele a természettudományos egyesületek munkájában Magyarországon a XIX. sz. második felében

„A tej hatása az arcbőrre". „A kenőcs megavasodásának meggátlása" stb. (58) Az első hosszabb írást nő tollából 1896-ban találjuk a Természettudományi Közlönyben. Fluck Jolán: „Időjelzés Kínában (5 rajzzal)" címmel közölt egy írást, mely tulajdonképpen egy fordítás a Scientific American 1895-ös februári számából. (59) Hasonlóképpen idegen nyelvű cikk kivonatát ismerteti Geöcze Sarolta 1900-ban: „Némely sejtprobléma mai állása J. B. Farmer után" címmel. (60) Ma is működő természettudományos társulataink közül talán az első volt, ahol nők a megalapítástól kezdve szakemberként tagok lehettek a Magyar Földrajzi Társaság, melyet 1872-ben alapítottak. (61) Ez természetes is, hogyha meggondoljuk, hogy minden iskola tantervében szerepelt Magyarország földrajza, valamelyes országismeretet a legkevésbé képzett leánykától is elvártak. Így minden tanítónő kellett, hogy foglalkozzék földrajzzal, kirekesztésük a társaságból nem lett volna logikus. Mivel a Földrajzi Társaságnak (mint később látni fogjuk) nem csak egyes emberek, hanem intézmények is lehettek tagjai, számos iskola, alsóbb szintű is, szerepel a tagság között. (62) Az első alapszabályok a társulat céljául jelölik meg: „a földrajzi ismeretek terjesztése által a földrajzi tudomány iránti érdekeltséget terjeszteni és különösen hazánk földrajzi viszonyainak kutatását és ismertetését előmozdítani". (63) A tagokról az alábbi módon rendelkezik: „A társulat rendes tagja lehet minden férfi vagy nő, hatóság, testület, intézmény és társulat, ha évenkénti 5 frt-nyi járulékot fizet a társulat pénztárába." (64) Rendes tagja a társulatnak az lehet, akit egy tag ajánl és a választmány beiktat. Voltak ezen kívül még alapító-, levelező- és tiszteletbeli tagok. A tagok jogai között szerepel: „Minden társulati tag oklevelet kap melyért külön díjul 2 fr fizetendő be." (65) Minden tag szavazati joggal bír a közgyűlésen és indítványokat is tehet, melyeket azonban az illető közgyűlés előtt legalább 8 nappal a választmánynak írásban bejelenteni tartozik." Mindennek eredményeként már a társulat működésének első évében a 317 társulati tag között 46 nő nevével találkozunk. (66) 1874-ben egy hölgyet, Hentaller Elmát választmányi tagságra is javasoltak. (67) összefoglalva megállapítható, hogy bár nők Magyarországon egyetemre 1895 előtt nem járhattak, a természettudományos egyesületek rendezvényein az 1800-as évek közepétől megjelentek, mint kíséret és dekoráció; az 1870-es évek elejétől mint értő közönség és a század végén néhányan első tudományos közleményeikkel és előadásaikkal is jelentkeztek már. IRODALOM 1. Orosz Lajos: A Magyar Nőnevelés úttörői. Budapest, 1962. 55—68. old. 2. Kulcsár István: A leánykák házi neveléséről. Hasznos Mulatságok, 1822. II. 220— 228. old. 3. Ewa Gabriella: A magyar nőnevelés két úttörője Karács Ferencné és Karács Teréz. Szeged, 1933. 4. Takács Éva: Barátnémhoz írt második Levelem ismét Nemünk ügyében. Tudományos Gyűjtemény, 1826. IX. 73—96. old. 5. K. J.: Mi a Pedantizmus? Tudományos Gyűjtemény, 1824. XII. 69—79. old. 6. Takács Éva: Egy barátnémhoz írt levelem nemünk ügyében. Tudományos Gyűjtemény, 1825. XI. 62—77. old. 7. Sebestyén Gábor: Mennyből jött kirekesztő privilégium. Tudományos Gyűjtemény, 1826. II. 124—126. old.