Technikatörténeti szemle 15. (1985)

KÖNYVISMERTETÉS - Horváth Árpád: Imagini Dell, Industria Europa - Horváth Árpád: Antony Hyman: Charles Babbage

ENIAC-ot megépítették. Hajlandók vagyunk megfeledkezni a mechanikus elektromechanikus számolószerkezetekről, hiszen a nemrégiben még minden mérnök kezében ott levő logarléc kezelése is lassanként feledésbe merül (a logarhengerről nem is szólva). A modern számítógépek elvét már a múlt század első felében lefektették, gondolunk itt elsősorban Charles Babbage-re, akinek hatalmas életműve ugyan nem teljesedett ki, de az irányt megmutatta. Az angol kiadó 287 oldalas, ábrákkal, képekkel gazdagon illusztrált könyve Babbage életét mutatja be; a számítógépek felépítésével és működésével olyan szinten foglalkozik, hogy a számitástecbnikában nem járatos olvasónak is élményt nyújt, méginkább sokat ad a szakembernek. A számítógépek és a számítás gépesítése nagy technika- és tudománytörténeti regény, Pascal és Leibniz számológépeivel, logarhengereivel és még sok másféle szerkezetével, a könyv leírja Babbage (1791—1871) gyerekkorát, környezetét, családja hangulatát, légkörét, tehát nem holmi sótlan ismeretterjesztés, hanem jó olvasmány. Babbage 1828—1839 között Cambridgeben matematika professzor volt, anélkül, hogy előadásokat tartott volna. Foglalkozott a Royal Society átszervezésével, a Greenwich-i csillagvizsgáló szervezetének és felszerelésének korszerűsítésével, az angol posta munkarendjének átszervezését gondos előtanulmányok után végezte el, ugyanakkor foglalkozott a tűgyártás gépesítésével. A vasúti kocsik vontatásánál fellépő erőhatások tanulmányozására dinamométert szerkesztett és külön, vasárnap indított vonatokon próbálták ki. Biztosító társaságok részére „elhalálozási táblázatok"-at készített, a Nautical Almanach évente megújuló kötetei táblázatainak kiszámításában nagy részt vállalat. Ez utóbbi munkássága nyomán kezdett a számítógépek szerkesztésével behatóan foglalkozni. A könyv ismerteti az Analytical engine tervezésének és elkészítésének izgalmas részleteit. Közben nagy társasági életet élt. Analitikai gépéről L. F. Menabre (később Garibaldi egyik tábornoka) tanulmányt írt és az a Bibliothèque Universelle de Genéve-ben megjelent. A tanulmányt 1843 augusztusában Londonban is kiadták, kísérő jegyzeteit A. A. L. aláírás jelzi. E jegyzetekben a ma is alkalmazott programozási elvekről van szó, aláírója Augusta Ada Lovaleca grófnő, Lord Byron lánya volt. A hölgy kora egyik legjelentékenyebb matematikusaként élénk figyelemmel kísérte Babbage munkásságát. Barátságuk nem tartott sokáig, a hölgy 36 éves korában rákban meghalt. Közben a gép készült, terveit 1822-ben a Királyi Asztronómiai Társaság javaslatára 1500 font kiutalásával támogatták. Idővel a gépre összesen 17 000 fontot költöttek. A gép alkatrészeinek megmunkálása a kor finommechanikai csúcsteljesítményének tekinthető. Egy egyszerűbb kivitelét 1860-ban biztosítási számításokra felhasználták. Babbage nagy gépének egy blokkja ma a kensingtoni tudománytörténeti múzeumban látható, gépének tenyérnagyságú, kéregpapírból készült „kártyáival" együtt. Babbage esztergapadját, satupadját, szerszámait a birminghami technikai múzeum őrzi. Akit a számítógépek ősének és alkotójának története részleteiben is érdekel, örömmel és élvezettel forgathatja a szép könyvet. Horváth Árpád