Technikatörténeti szemle 15. (1985)
TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Nova Posoniensia” technikatörténeti és természettudományos vonatkozásairól
nek minősített eseményeit foglalta össze a szerkesztő, egyben rávilágított az általa ismeretlennek vélt történelmi és földrajzi fogalmak tisztázására. A lap formája negyedrétű volt, fejlécét egy fametszet díszítette, egy angyalt ábrázolt, amelynek bal kezében Magyarország, jobbjában Ausztria címere látható. Alatta a lap címe és a dátum, a sorszámozás hiányzik. A „Nova Posometma"-ban közölt hírek jelentős része átvétel külföldi lapokból átdolgozott formában, a hazai, különösen a Pozsonyi hírek saját értesülései alapján készültek, de felhasználta időnként a Magyarország leíráshoz már öszszegyűjtött anyagot is, például amikor a szakolcai tűzvészről tudósít, egyben közölte a város történetét és gazdasági helyzetét. Mi most nem foglalkozunk a lapban található napi politikai hírekkel, tudósításokkal, hanem csak az előforduló ipari, műszaki vagy természettudományos vonatkozású közleményekkel. Természetesen nem mai értelemben vett tudományos cikkekről van itt szó, hanem inkább a mai lapok színes híreihez hasonló közlésekről, amelyek azonban mégis tartalmaznak figyelemre méltó technikatörténeti vonatkozásokat. A lapban a közlemények általában városok szerinti csoportosításban jelentek meg, előbb a távolabb fekvő helyek, a végén a hazai, elsősorban pozsonyi tudósítások voltak megtalálhatók. Így például megtudjuk egy párizsi eredetű, 1721. aug. 15-iki keltezésű közleményből, hogy egy Printz nevű csiszolómester olyan eljárást fedezett fel, amelynek alapján bármely üveget lehet lágyítani és hajlítani és mindamellett az üveg megtartja az átlátszóságát is. Londonból érkezett jelentés 1721. okt. 18-án arról, hogy I. György angol király Chaumet nevű hadmérnöktől új rendszerű hatlövetű pisztolyt vásárolt, feltehető, hogy az uralkodó nagymértékben érdeklődött az új találmányok iránt, mert 1722. ápr. 28-án kelt közlés szerint egy Jackson nevű feltalálótól „a hullámoknak, viharoknak is nagy mértékben ellenálló", így nehezebben süllyedő hajót vett meg. Ne feledkezzünk meg arról a körülményről ezzel kapcsolatban, hogy a korszak központi problémája volt a biztonságos hajózás, különösen így volt ez Angliában, mely országnak rendszeresen kapcsolatot kellett tartani nagy távolságban lévő és csak tengeri hajózás útján megközelíthető gyarmataival. Több tudósítás foglalkozik a lapban különleges időmérő eszközökkel, melyeknek előállításával remekelt az akkori ipar. 1721. dec. 12-én keltezett híradás szerint Üj-Hispánia alkirályának angol gyártmányú, nagy műgonddal készített órákat küldtek a szigetországból. A távcsövek is igen kívánatos és kelendő tárgyak voltak abban az időben, még a törökök és a harcias krími tatárok körében is, ugyanis egy 1721. okt. 22-én kelt varsói hír szerint a szocsi-i pasa megköszönte a lengyel uralkodótól ajándékba kapott két angol készítésű, jó minőségű távcsövet és egyben még két újabbat kért belőlük. Igen érdekes hírt jelentettek Drezdából 1722. márc. 6-án arról, hogy jól működő, Hamburgban gyártott tűzoltó berendezést mutattak be a király jelenlétében, akinek annyira megtetszett az új rendszerű készülék, hogy több darabot is rendelt belőle országa különböző városai részére, az akkoriban igen gyakori, rendszeresnek mondható tűzvészek megfékezésére. Három bányászati kérdésekkel foglalkozó közlemény is napvilágot látott a „Nova Posoniensia"-bar\. Velencéből közölték 1721. aug. 30-án, hogy az uralmuk alatt álló Casso szigetén igen nagy ezüst tartalmú teliért találtak, így ebből mintegy 40 font színezüstöt nyertek ki 100 font ásványból — írja a jelentés —. Lisszabonból származó tudósítás szerint Amerikában sikerült újabb gazdag aranylelőhelyeket feltárni — sajnos a közelebbi színhely nincs feltüntetve —.