Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Batári Gyula: A „Nova Posoniensia” technikatörténeti és természettudományos vonatkozásairól

Ezzel kapcsolatban Bél egy magyarországi vonatkozású hírre hívta fel a figyelmet, amely szerint egy Orsova környéki aranylelőhelyre 500 tiroli bányászt irányítottak — úgy gondoljuk, hogy az ötszázas számot némi kritikával kell fogadnunk —. Egyébként a hír bécsi eredetű, 1722. jún. 24-es datálással. Figyelemre méltó vegyészeti vonatkozású közlemény jelent meg, 1722. jún. 16-iki keltezéssel, amely szerint egy Sinder nevű, mexikói fogságból szabadult seborvos felfedezte a bíborfesték előállításának módját egy poloskaszerű rovarból, amely a fügefaféléken fordul többnyire elő nagyobb mennyiségben. A cikk végén Bél megjegyezte, hogy polygron gyökérből is lehet vörös festékanyagot készíteni. Hágai, 1721. dec. 19-re datált közlemény szerint a Hollandiában a hajóépítést tanulmányozó Nagy Péter cár a szép metszésű betűiről híres Elsevir nyomdában rendelte meg az orosz nyelvű Biblia kiadását, mégpedig olyan formában, hogy minden második lap üresen maradjon, gondolatok, megjegyzések és családi események feljegyzésére. A cár a cikk szerzője szerint minden orosz családnak szánt egy-egy példányt a szent könyvből — természetesen ez ilyen formában nem valósult meg —. Nagy Péter mintegy 60 000 holland forintot fizetett ki a nyomtatásért a kiadónak. Ugyancsak Nagy Péter cárral kapcsolatos pétervári eredetű — 1721. nov. 8-as dátummal ellátott — közlés szerint Schumacher, a cár könyvtárosa átadta a francia akadémiának a Kaspi-tenger új térképét, amely a cár megrendelésére készült. A korábbi térképet a cár nem tartotta megfelelőnek, ezért a terep pontos felmérésére és ennek alapján új térkép készítésére adott ki utasítást. Nem hiányoztak a lapból bizonyos természettudományos, orvosi, egészségügyi, statisztikai és meteorológiai jellegű közlések sem. Gyakorta számoltak be például elemi csapásokról is. Így megtudjuk egy Lipcsei eredetű, 1721. júl. 20-iki keltezésű hírből, hogy nagy felhőszakadás volt Osnabrückben és környékén, nagy károk keletkeztek a városban és mezőkön. Pusztító erejű orkánt jelentettek 1721-ben Genovából, Nápolyból, Londonból és Pétervárról is. A rossz időjárás nem kerülte el a hazai tájakat sem. Árva és Liptó megyében a learatott zabot belepte a szokatlan időpontban leesett hó. (A közlés dátuma 1721. okt. 20.) A szokatlan időjárás következtében a lakosságot éhínség fenyegette. Iszonyú erejű földrengésről tudósította olvasóit a lap Perzsiából egy szmirnai hajós jelzése alapján, mely szerint tizennyolcszor rázta meg egymás után a rengés a vidéket, mintegy 200 000 ember pusztult el — a közlés szerint —. Ehhez kapcsolódott egy párizsi jelentés, ez arról tudósít, hogy Perzsiában Tebriz városát érték a legnagyobb károk, a házaknak csak a negyede maradt meg épen (1721. aug. 15.). A regensburgi nagy rajnai árvízről olvashatunk az 1721. nov. elsején kelt híradásból, a víz elvitte a hidat és az erőd sáncain is átfolyt a víz. Igen érdekesen írja le az 1721. nov. 9-iki keltezéssel a pozsonyi „égi tüneményt", amely szerint déli tíztől tizenkettőig a nap korongját erős fényű, szélesedő gyűrűk vették körül. A szivárvánnyal kombinált jelenséget pereliumnak — melléknapnak vagy halo-jelenségnek — nevezik. Hatalmas gömbmeteort észleltek Bern felett 1722. febr. 25-iki keltezésű hír szerint, Lisszabonban 1722. márc. 14-én datált közlés szerint a város felett üstökös volt látható. Meteorológiai jelentésként foghatjuk fel a skandináviai téli, igen enyhe időjárásról érkezett hírt (1722. márc. 4.), ugyanakkor a norvégiai Bergenben is emberemlékezet óta legenyhébb telet tapasztalták. (6)