Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Zemplén Géza ipari kutatásai

Egyéb ipari megbízások Az első világháború közepe táján a dinamit gyártásához szükséges glicerinben igen nagy hiány mutatkozott. Ennélfogva felvetődött az a kérdés, hogyan lehetne zsírokból és olajokból a glicerint kinyerni, és helyébe más, ártalmatlan komponenst bevinni, hogy a zsír étkezésre felhasználható legyen. E megoldást a laboratóriumi sikeres kísérletek után Zemplén Géza a Flóra gyárban bemutatta ipari berendezés formájában. Már tervbe volt véve egy nagyobb berendezésben üzemi gyártása a Zemplén-féle eljárás szerint, amikor a cukorból erjesztés útján nyert glicerin elkerülhetővé tette a zsíroknak átdolgozását. A budapesti Bayer és Társa gyár abban az időben a tirozin nevű aminokarbonsavval és belőle higanytartalmú antiszifilitikumot kívánt készíteni. E munkákban Zemplén is segítségükre volt, és ehhez végzett tanulmányai rávezették egy nagyon egyszerű módszerre, melynek segítségével a tirozin a tiraminnak nevezett, vérnyomást szabályozó bázissá alakítható át. Az 1921. augusztus 16-án bejelentett eljárását a 83 977. sz. szabadalmi leírás tartalmazza. Ez volt Zemplén Géza legelső szabadalma, amelynek az volt a lényege, hogy az aminosavat magas forráspontú, aránylag semleges, de nagy oldóképességű közegekben, elsősorban difenilaminban, másodsorban kinolinban melegítve oldjuk, amikor az széndioxid eltávozásával simán tiraminná (p-oxy-phenylethylamin) alakul át. Eljárását az elberfeldi Bayer Vegyészeti Gyár átvette és megszerezte rá 1924-ben a német szabadalmat: Darstellung von p-Oxy-phenyl-áthylamin (Tyramin) aus Tyrosin. DRP 389 881. A német gyár a továbbiakban a „tenosin" készítményeihez szükséges tiraminbázist Zemplén eljárása szerint készítette. Részletesen foglalkozott a monoklórecetsav hatásával a különböző szénhidrátokra, és eközben rájött egy hideg vízben 40%-nyi mennyiségben oldható keményítő előállításmódjára. Eljárását 1924-ben szabadalmazták. (Eljárás hideg vízben könnyen oldható, alacsony molekulasúlyú keményítő előállítására. 89 960. sz. szabadalmi leírás.) Közben néhány, annak idején időszerű ipari problémát is megoldott. Ilyen volt például a vadgesztenyének értékesítése, különös tekintettel annak saponintartalmára és a saponin kinyerésére. Kidolgozott egy eljárást, melynek segítségével a sertésgyomrokból a pepszin nevű, a fehérjeemésztést kiváltó enzim előnyösen előállítható. A dohányjövedék részére pedig új eljárást készített a nikotin kinyerésére dohányhulladékból, illetve dohánykivonatokból. Mint látjuk, a műegyetemi professzor, a szerves kémia nemzetközileg ismert tudós kutatója szívesen foglalkozott a tudományos szempontból kisebb jelentőségű, ám a gyakorlat részére fontos és az iparban hasznosítható apróbb kérdések megoldásával. Például a húszas évek második felében a magyar természettudományi kutatás előmozdítására alakult Széchenyi Tudományos Társaság anyagi támogatásával a mezőgazdasági ipari témakörben különleges kérdéssel foglalkozott. Ismeretes, hogy a selyemgubók legombolyítása magas hőfokú, gőzzel telt helyiségben történt, ami nemcsak nehézkes, de az egészségre is ártalmas. Zemplén ehelyett 1929-ben új eljárást dolgozott ki, amely gőz helyett a selyemszálaknak megrongálása nélkül szobahőmérsékletű, és az egészségre nem káros vegyszeroldatokkal lazítja fel a selyemgubót, így a legombolyítás hideg, szobahőfokú vízből elvégezhető. A laboratóriumi kísérlet már sikeres volt, úgy, hogy a nagyüzemi próbák következtek. (5)