Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Móra László: Zemplén Géza ipari kutatásai

az ún. Chinoin tornyot, mely ma is áll az újpesti telepen. A Lost letöltésére azonban már nem került sor; a felgyűlt anyagot vegyi közömbösítés után a Duna vízében megsemmisítették. További hadianyagok leszerelését és megmaradt hadianyagok szakszerű megsemmisítésének hosszantartó munkálatait a pénzügyminisztérium megbízásából Zemplén Géza vezette. Dr. Issekutz Béla Kossuth-díjas akadémikus, aki az első világháború alatt szintén a Chinoin gyár tudományos szakértője volt, így emlékezik vissza erre az időre: „Emlékezetem szerint Zemplén professzor az első világháború végén a Chinoin felkérésére hidantoin-származékokat szintetizált, amelyeknek altató hatását én vizsgáltam, gyakorlati eredmény nélkül. Sajnos, akkor még nem tudtuk, hogy a hidantoinok között vannak az epilepszia fontos gyógyszerei, és ennek vizsgálatára alkalmas első módszert is csak egy évtizeddel később dolgoztuk ki a szegedi intézetemben." (4) Zemplén az első világháború utáni években is mint a Chinoin tanácsadója működik. A húszas évek közepén (1925) például a Chinoin egy svájci cég, a Lignochemie AG. ellen indított kártérítési pert, és ebben Zemplént kérte fel szakértőnek. A per folyamán a szakértőnek olyan kérdésekben kellett véleményt nyilvánítani, mint a szemle tárgyát alkotó 10 000 kg ecetsav és a belőle készített anhidrid vegyi tisztasága, illetve élvezeti célokra való alkalmassága stb. De ennél értékesebbek voltak tudományos szakvéleményei és kísérletei, amivel a Chinoinban folyó munkát támogatta. Ilyen volt például, hogy amikor Szentgyörgyi Albert felfedezte (1928) a C-vitamint, — melyet nagyobb menynyiségben a világon először a Chinoinban állítottak elő paprikából — Zemplén figyelmeztette Szentgyörgyit, hogy az általa a citromból előállított citrin nem egységes anyag, hanem többféle, leginkább a cukorhoz kötött fiavonnak a keveréke. Zemplénnek e megjegyzésére állapította meg Szentgyörgyi és Bruckner, hogy a citrin heszperidin és eriodictol keveréke. Ez indította el egy fontos gyógyszercsoport, a fiavon származékok kutatását. (4) Zemplén Gézának a Chinoin gyárban és általában a gyógyszervegyiparban folytatott kutatói tevékenységét és hatását híven jellemzik a farmakológia kivalóságának, dr. Issekutz Bélának szavai: „Tudományos munkásságomban évtizedeken keresztül együttműködtem számos tanítványával, és rajtuk keresztül tanultam megismerni lángeszű tevékenységét, amellyel tanítványai figyelmét a gyógyszerkutatásra irányította. Ezzel megvetette a magyar gyógyszeripar tudományos és sokszor gyakorlati alapjait. Hiszen az ő tanítványai és azoknak a tanítványai emelték nemzetközileg is elismert színvonalra gyógyszeriparunkat." Fentiek igazolására elég, ha azokra a kiváló tanítványaira utalunk, akik a Zemplén mellett szerzett tudásukat a Chinoin gyár javára kamatoztatták. Dr. Földi Zoltánra, dr. Hoffmann Sándorra és dr. Gerecs Árpádra és munkatársaikra hivatkozunk, akik — többek között — a papaverin, a perparin, a B-vitamin szintézisek, a szufanilamidok (deszeptil, ultraszeptil stb.), a penicillin, valamint egyéb antibiotikumok gyártásában, majd a PAS (paraaminoszalicilsav), a tbc hatásos ellenszerének előállításában elévülhetetlen érdemeket szereztek.