Technikatörténeti szemle 15. (1985)

TANULMÁNYOK - Tőkéczky László: Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrejötte és működési céljai

sa!) A szellemi munka nálunk régóta művelt, de pusztán „amatőr" jellegű régióit állította át a szakszerűségre, mégpedig a korszak legmagasabb szintű követelményeinek kitűzésével. Üj tudományos generációt indított útnak, amelyben az európaiság szelleme — minden politikai esetlegesség ellenére — munkált. A tudományos munka önértékűségének, megbecsülésének, elismertségének tudatosításában egyrészt, másrészt a feladatok kitűzésében a Gyűjtemény egy etem jelentősége vitathatatlan. Valahogyan ezzel indult el gyűjteményi területen az a mozgás, amelyre Klebelsberg figyelmeztetett: „a kultúra nem olyan kincs, melyet puszta őrzéssel meg lehet tartani". (15) Egy nehéz gazdasági helyzetben lévő országban, nagy pótlandó hiányokkal — hogy gyakran kutatásra nem jut pénz, az azzal függ össze, először „infrastruktúrát", elhelyezést kellett teremteni, felújítani, bővíteni — rossz emberi beidegződésekkel, egyenetlen szakmai kvalitásokkal reformot indítani nehéz. Még nehezebb a tervezetet nagyvonalúságában megtartani olyan társadalmi szférában, amelyet a fennálló egzisztenciális egyéni és nemzeti gondok közepette rengeteg oldalról lehet luxusnak, sokadrangúnak minősíteni. Mindenesetre az állami kultúrpolitika és a szakszerűség tudományos szempontjainak harmonizáló jogi keretbe foglalása, illetve az erre tett kísérlet egész Európában figyelmet keltett. Miközben a mammutintézmény ill. estület a belső önállóságok rendszerét is magába foglalhatta. Az adott feltételek között ez újkori magyar tudós társaság nem tudott „áttörni", a bürokratikus irányítás visszanyerte felette hatalmát, de a példa tanulságos maradhat. IRODALOM 1. gr. Klebelsberg Kuno: Beszédei, cikkei, törvényjavaslatai. Bp. Athenauem, 15. o. 2. VKM — GYE, 1928, 375. csomó, 30. tétel 2731/1926. 3. Országos Magyar Gyűjteményegyetem Kiadványai, II. ciklus, 1 füzet, 2. o. 4. „a közgyűjteményeknél rendszeresített és különös szakképzettséget igénylő állásokat ma már az egész művelt világon tudományos állásoknak tekintik... (sajnos) ... továbbra is megvan a lehetősége annak a nemkívánatos állapotnak, hogy a levéltárnoki állás a vármegyénél az, amelynek betöltésénél különböző melléktekintetek, protekciók stb. legkönnyebben érvényesül(nek). Ennek az állapotnak a fenntartása közérdekből sem látszik kívánatosnak." VKM-Gyűjteményegyetem, 1928. 375. csomó, 30. tétel, 2731/1928. 6. Klebelsberg: Beszédei... VIII. o. 6. Kiadványok II. ciklus, 1. füzet, 1931. 8. o. 7. Kiadványok II. ciklus, 1. füzet, 16. o. 8. Uo. 15. o. . 9. VKM — GYE, 1928, 375 cs. 30. tétel, 31 681/1928. OL. 10. Kiadványok, 1. ciklus, II. füzet, 16. o. 11. Beszédei, 117. o. és 125. o. 12. „kötelessége lesz, hogy a levéltárat megvédje a nemesi ügyekkel való elárasztástól, mert demokratikus korunkban egy lényegében tudományos intézetnek ilyen mellékvágányra terelése egyenesen megengedhetetlen." Kiadványok, I. ciklus, II. füzet, 20. o. 13. VKM —GYE, 1932—36. 687. csomó, 21. főszám, 757/1932. OL. 14. VKM — GYE, 1932—36. 687. csomó, 21. főszám, 757/1932. OL. 15. Beszédei, 74. o.