Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

KÖNYVISMERTETÉS - Dóka Klára: Hans-Heinrich Müller–Hans-Joachim Rook: Herkules in der Wiege

Magyarországon talált, 9—12. századi kemencék egyikében sem találtak „modernebb", acél készítésére alkalmas kialakítást!) Egészen más fejlődést vett a vastechnológia Kínában. Itt ugyanis a vasöntés, ami Európában csak a 14. századtól jelenik meg, kezdettől fogva, az i. e. 5. századtól igen jelentős szerepet játszott, aminek oka részben talán az itt nagy mennyiségben található kitűnő minőségű, kokszolást nem igénylő antracit. A vasöntés Kínában nemcsak meglepő nagyságú szakrális emlékek létesítésében, hanem a használati tárgyak készítésében is (pl. a szinte papírvékonyságú falú rizsfőző tálak!) megmutatkozott. (És ugyan nem ebből a könyvből, hanem a szakirodalomból ismeretes, hogy nemrégen találták meg Liu Seng herceg és felesége i. u. 113-ban készült sírját, ahol dupla téglafalak közét öntöttvassal töltötték ki, néhány cm vastagságban. Kint a terepen végezve, valóban tiszteletreméltó öntészeti teljesítmény! Hogy egy császár sírját teljesen öntöttvasba burkolták, arról régi írások beszélnek, de ezt a legutóbbi időig csak legendának tartották. Az persze nem áll, amit pár évtizede még olvashattunk, hogy a kínaiak „kizárólag öntöttvasat használtak". Készítettek ők kovácsvasat és acélt is, de — és most jön a meglepetés! — öntöttvasból, olyan módszerekkel, amelyek lényegükben az európai kavaró eljárással (közlés 1334-ből), Bessemer-eljárással (közlés 1639-ből) és a Siemens—Martin-eljárással (közlés a 6. századból) azonosak! Sok érdekes részlet is akad a könyvben. Így máig az a mindeddig generálisan érvényes nézet, hogyha egy ó vastárgy nikkelt tartalmaz, azt meteorikus eredetű vasból formálták. A legújabb kutatások tükrében ez már nem látszik mindig bizonyosnak. Igen jelentős továbbá azon módszer közlése, amellyel egy erősen korrodeált vastárgyon is lehetséges annak eredeti metallográfiai fázisösszetételét megállapítani. Vastagh Gábor Hans-Heinrich Müller

—Hans-Joachim Rook: Herkules in der Wiege. Streiflichter zur Geschichte der industriellen Revolution. (Herkules a bölcsőben. Útmutató az ipari forradalom történetéhez.) Urania Verlag, Leipzig—

Jena—Berlin, 1980. 360. p. A közelmúltban megjelent német technikatörténeti munka szerzői, a Német Tudományos Akadémia Gazdaságtörténeti Intézetének munkatársai jelentős feladatra vállalkoztak: népszerű formában áttekinteni az emberiség eddigi fejlődésében „legdrámaibb" átalakulás, az ipari forradalom történetét, és annak társadalmi következményeit. Leírásukban a gazdasági élet különféle területeit veszik sorra, bemutatva az egyes találmányokat, majd azok felhasználását, elterjedését Németországban. Mottóként és címként Friedrich List, magyar vonatkozásban is ismert angol közgazdász szavait választják, amelyekkel 1829-ben Rainhillben a kor egyik legnagyszerűbb találmányát, Stephenson gőzmozdonyát jellemezte. A kötet bevezető része a középkor technikai fejlődését tekinti át, bemutatva, hogyan igyekezett hasznosítani az ember a természet, mindenekelőtt a víz energiáját, hogyan készítette mechanikus szövőszékeit, esztergáit. Szólnak a szerzők a természettudományok jelentőségéről a 17—18. században, valamint a német