Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

KRÓNIKA - Vámos Éva: Nők szerepe a természettudományok, a technika és az orvoslás történetében a XIX. és XX. században. (Veszprém, 1983. augusztus 15–19.)

Nyolc előadó foglalkozott a „Nők állás-lehetőségei a megszerzett diplomákkal és fogadtatásuk a pályán" c. témával. Gyönyörű vetítéssel kísért előadás mutatta be magyar építésznők alkotásait, tudatosítva hazai közönségében is, hogy a közismert épületek közül milyen sokat terveztek nők. Hallottunk a háztartásgazdaságtan mint női tudományág szerepéről, abból a szempontból, hogy ez volt az első tantárgy melyet nők oktathattak egyetemeken az USA-ban. Ismertetés hangzott el az első amerikai mérnöknők munkásságáról és sorsáról. A XIX. és a XX. század nagy magyar matematikusnőiről tartott előadás elemezte Dienes Valéria, Péter Rózsa, Rényi Kató munkásságát. Svéd előadónő „Nők, hatalom és ideológia a műszaki oktatásban és munkában" c. előadásában felhívta a figyelmet arra, hogy nők nagyon kevés helyen vannak döntéshozó pozícióban, de önmaguk is csak az utóbbi két évtizedben kezdték ennek hiányát érezni. Hallottunk előadást „Nők mint ornitológusok Észak-Amerikában a múlt században" címmel, mely főleg az Amerikai Ornitológus Társaság irataira támaszkodva ismertette, milyen nagy számban voltak női kutatók ebben a tudományágban mint rendszerezők és preparátorok jelen már a múlt században is. „A szimmetria istennőtől a szimmetria törvénnyel foglalkozó tudósnőkig" című beszámoló 6 tudományágból 22 kutatónő ilyen témájú kutatásairól informált. A „Nők a gyógyítás történetében" c. szekcióban Hahn Fanny budapesti orvosnő munkássága Magyarországon nyomonkövethető részét és az általa észlelt és róla elnevezett Hahn szindrómát ismertette az első előadó, öszszefoglaló értékelés számolt be a nők tanulási lehetőségeiről a magyar orvosi karokon 1895-től 1926-ig, amikor számos korábbi vita és ingadozás után a nőknek végleg engedélyezték az orvosi tanulmányokat. A nők gyógyszerészeti tanulmányainak lehetőségeiről és német gyógyszerésznők munkásságáról tartott nagyhatású előadást egy NSZK-ból érkezett kolléganő. Florica Ciumetti-Bagdasar (1901—1978) romániai egészségügyi miniszterasszony életét és munkásságát taglalta egy résztvevő az USA-ból. A „Nők mint orvosok a két világháború között Magyarországon" c. írás az orvosi diplomát szerzett nők tényleges orvosi működésének körülményeit vizsgálta az adott periódusban. „A nők a tudományos közéletben" c. szekció 8 előadása elemezte a nők szerepét a tudományos egyesületekben, a tudomány népszerűsítésében és helyüket az egyes országok tudományos életében. Itt hallottunk arról a meglehetősen harcos útról, ahogy nők a „Német orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlései" tudományosan elismert, teljes jogú tagjai lettek az 1900-as évek elejére. Érdekes volt megtudni, hogy nők önálló szaktudományos egyesületeket hoztak létre az USA-ban, áthidaló megoldásként ameddig nem lehettek tudományos társaságok tagjai. Hazánkban ilyen külön egyesületekre nem volt szükség, az 1820-as évektől volt vita tárgya, hogy nők résztvehetnek-e a tudományos életben és a századfordulóra számos társaságban nők már megtartották első előadásaikat. Erről is szólt egy beszámoló. USA előadónő tanulmányából megtudtuk, milyen körülmények között kezdtek nők Amerikában természettudományt oktatni iskolákban 1870—1920 között. Hasonló témát dolgozott fel egy angol kolléga, aki arra mutatott rá, hogy a korabeli természettudományos ismereteket népszerűsítő művek közül milyen soknak nő a szerzője. Arra, hogy ezeket a természettudományos területen tevékenykedő nőket a korabeli tudományos közélet hogyan fogadta, hoztak érdekes példát egy 1897-ben a német egyetemeken végzett felmérés alapján. Külön előadás méltatta nők hozzájárulását az USA tudománypolitikájának alakulásához 1900-tól 1990-ig. Hazai előadó értékelte a