Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

KRÓNIKA - Vámos Éva: Nők szerepe a természettudományok, a technika és az orvoslás történetében a XIX. és XX. században. (Veszprém, 1983. augusztus 15–19.)

nagy magyar matematikusnő Péter Rózsa professzor munkásságát személyes élményekkel is fűszerezett előadásában. „A dolgozó nö és a társadalmi környezet" c. szekció nyitó előadásában a témát átfogó nemzetközi bibliográfia készítésének elveit és a közös munka megszervezésének lehetőségeit ismerte meg a hallgatóság. Erről a témáról később kerekasztal értekezletet rendeztek a bizottság tagjai, melyen döntöttek a beérkezett anyag rendszerezéséről. A szekció további előadásai megismertettek kutató nők szereplésével a tudományos életben a második világháború után. USA-ból érkezett kutatónő hazája kormányainak az 1950-es években követett tudománypolitikáját és benne a nők problémáját elemezte egyetemi és intézeti irattárak, központi levéltárak részletes tanulmányozása alapján. Rögtön ez után megismertük a kortárs hazai tudományban jellemző női karrier lehetőségeket. Tájékoztatás hangzott el a tudományban dolgozó szovjet nők helyzetének, szakterületének és számának változásairól az elmúlt 60 évre szóló pontos statisztikai adatok alapján. Sokéves kutatások alapján készült előadás az alkotó munkát végző nők problémáiról, női mivoltukból adódó hátrányaikról a pályán, informálta a közönséget. Hasonló, sőt még sokrétűbb problémákról számoltak be NSZK-ból jött előadók „Több lehetőségük van-e a nőknek a tudományban és műszaki területen jelenleg, mint volt Mme Curie idejében" címmel. A „Tudós nők önmegvalósítási lehetőségei Bulgáriában az elmúlt 30 évben (1951—1981)" című beszámoló négy kiemelkedő kutató nő példáján érzékeltette az út nyitottságát a mai Bulgáriában. A jelenkori amerikai tudományos élet egy különös szervezeti formájáról, az USA Biofizikai Társaságon belül a biofizikus nőket tömörítő „Causus" nevű társaság történetével ismertetett meg egy amerikai kolléganő. Üjszerű következtetésekre jogosítottak fel a „New Scientist" c. lap megbízásából végzett felmérés eredményei. Világossá vált, hogy messze kimagasló képességekkel és tudással ma már akadálytalanul érvényesülnek nők a tudomány világában, de átlagos képességekkel és szorgalommal nincs számukra lehetőség, hogy középszerű tudósokká váljanak. A középszerűség joga a férfiaké. Nagyon érdekes volt hallani egy elemzést, arról, hogy a tudományos-fantasztikus irodalomban, az elképzelt jövőben, a szerzők milyen szerepet szánnak a nőknek. A konferencia tudományos programját egy kerekasztal beszélgetés egészítette ki, ahol a magyar tudomány, ipar és közélet kiemelkedő női egyéniségei ismertették meg a külföldi vendégeket a dolgozó nők helyzetével Magyarországon. Ennek az érdekes esti programnak elnöke Vándor Vera (a Magyar Nők Országos Tanácsa Külügyi Osztályának vezetője) volt. ö általános tájékoztatást adott a nők helyzetéről hazánkban. Asbothné Torma Judit (a Magyar Hűtőipar Budapesti Mirelité Gyárának igazgatója) a mérnök nők problémáit ismertette saját életútjával is illusztrálva, hogy nagyon nagy tudással és töretlen optimizmussal legyőzhetők a nehézségek. Koncz Katalin (a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem docense) felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotó nőkkel szemben a munkahelyen és otthon támasztott követelmények ellentétét és nyomasztó súlyát össztársadalmi feladat enyhíteni. Érvelésével a hallgatóság lelkes egyetértését váltotta ki. Simái Mihály (akadémiai levelező tag, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézete igazgatóhelyettese) összehasonlító képet adott a tudományos kutatásban dolgozó nők helyzetéről Magyarországon és más Európai államokban. Szentgyörgyi Zsuzsa (a Magyar Tudományos Akadémia Központi Hivatala főtanácsosa) a kutató nők helyzetét ismertette az akadémiai intézetek világában, és betekintést nyújtott a kérdéssel kapcsolatos