Technikatörténeti szemle 14. (1983-84)

TANULMÁNYOK - Vass Tibor: A Kohászati Szabadtéri Múzeum Ózdon

dúsították a megfelelő fűtőértékre és ezt keverték be a generátorgázba. Ezzel az eljárással csökkenteni lehetett a gázfejlesztő egységek számát. 1951-ben megkezdődtek az acélműben az olajtüzelésű kísérletek és ezáltal csökkent a generátorgáz termelés. Az ötvenes évek elején, amikor bevezették az olajtüzelést, a hengerművekben gázfejlesztő generátoregységeket helyeztek üzemen kívül. Amikor 1963-ban, bevezették a földgázt a gyárba, már csak 18 generátor dolgozott. Az 1965-re kifejlesztett földgázprogram miatt a generátor egységek száma 10-re csökkent. A generátorok csak akkor üzemeltek teljes terheléssel, ha a kohógáz termelés átmenetileg csökkent. A továbbiakban bevezették a tiszta földgáztüzelést a hengerműi kemencéknél, így kohógáz kiesést ezeknél a kemencéknél már tiszta földgáztüzeléssel lehetett áthidalni. Ezután már csak a mélykemencék üzemben tartása indokolta 5—8 generátor üzemeltetését. Ezeket is csak akkor kellett teljes terheléssel üzemeltetni, ha kohógáz hiány volt. Az új acélműi kémények építését csak úgy lehetett befejezni, ha teljesen lebontják a generátortelepet. Ennek érdekében — egy sikeres pályázat eredményeként — megoldást nyert a mélykemencék tiszta földgáz tüzelése is a kohógáz-kiesés időtartamára. A megfelelő biztonsági berendezések kiépítése (gázdiszpécser rendszer) után 1967. április 17-én állították le véglegesen az üzemet. Elegytéri csille Az ózdi vasgyárban 4 kohót építettek 1906-tól 1913-ig. Valamennyi 335 m

3-es volt. Több mint öt évtizeden keresztül a kohók adagolása kézi erővel történt. Az adagolandó anyag, az érc, a fűtőanyag, vagyis a koksz és a vegyi folyamatot elősegítő mészkő vasúton érkezett. Az érc és a mészkő a vasúti kocsikból bunkerekbe került. A koksz teljes mennyiségét a kohótérre rakták le, melyet elegytérnek neveztek. Férőhely hiánya esetén mészkő is került a kohótérre. 6. ábra. Elegytéri csille